Alapszabályok és tanácsok ralinézőknek

Fiatal kora ellenére már második mandátumát tölti a Hargita Megyei Autósport Bírók Testületének elnöki tisztségében, ugyanakkor tagja a hazai szakszövetség központi bírói testületének is. A 30 esztendős László Róbert több mint tízéves tapasztalattal rendelkezik az autóversenyeken végzett háttérmunkában, a versenyvezetőségben, pályafőnökként, biztonsági felelősként is dolgozott korábban, idén pedig pályabírói feladatokat lát el.

Mint elmondta, a sportbírókat az autóversenyzés szeretete vonzza a ralik közelébe, sokuk, így ő sem rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel a versenyzéshez, de kollégái között találni korábbi pilótákat, navigátorokat is.

Egy-egy versenyen átlagosan 80–100 között mozog a pályabírók száma, az időmérés és a rajtoltatás kivételével legtöbben adminisztrációs feladatokat látnak el. A sportbírókat különböző színű mellényekről lehet felismerni, virító zöldben az általános bírók, kékben a bírói pont vezetője, pirosban pedig a rajtot engedélyező és irányító rajtfőnökök vannak.

Róbert idén a rajtnál fog tevékenykedni, joga van megállítani a gyorsasági szakaszt, ezt viszont csak indokolt esetben teheti meg. Megtudtuk, hogy a sportbírókat is pontrendszerrel mérik, a szakszövetség pedig különdíjban részesítette tavaly a Hargita megyei gárdát a versenyeken végzett gördülékeny, precíz munkáért. A cél az, hogy minél kevesebb szakaszt töröljenek, ám sokszor külső tényezők is közrejátszanak ebben, mint például a kedvezőtlen időjárás.

László Róbert szenvedélye az autóversenyzés
Fotó: Erdély Bálint Előd

„Idén kissé faramuci a helyzet, mivel elméletileg nem lehetnének nézők, de ezt lehetetlenség korlátozni, hiszen ezek a versenyek a szabadban kijelölt pályákon zajlanak.

– fejtette ki a pályabíró.

A hivatalos programban szereplő időpont az első versenyautó indulását jelzi. A nézőknek fontos tudniuk, hogy a szervezők már másfél órával ezt megelőzően lezárják az adott útszakaszt. Ez azért szükséges, hogy legyen idő biztonságossá tenni a pályát.

A rajt előtt a szövetség megfigyelői, sárga fényjelzéssel, szirénával és hangosbemondóval ellátott autói is végigmennek a szakaszon, majd következnek a nullás versenyszámokat viselő előfutók, akik versenytempóban ellenőrzik a pálya biztonságát. Utána érkezik a mezőny, amelynek legjobbjai elsőbbséget élveznek, majd a többi kategóriák és a rali 2 indulói is teljesítik a távot.

A szakaszon akkor lehet a nézőknek is közlekedni, miután elhaladt a mezőnyt kísérő, sárga fényjelzéssel és szirénával ellátott, úgynevezett nyitóautó.

A szigorú biztonsági előkészületek mellett a nézőknek fontos tudniuk egy-két alapszabályt, amivel jelentősen csökkenthető az esetleges balesetek kockázata.

„A mi környékünkön ilyen szempontból nem voltak gondok, kevés az olyan eset, amikor valaki nem akar hallgatni a szervezőkre, rendfenntartókra. Arra kell törekedni, hogy nézőként mindig az út felszíne fölött legyünk, ha lehetséges egy domboldalon. Tartsunk tisztes távolságot a pályától, attól függetlenül, hogy lassú egy bizonyos kanyar, sosem szabad közel állni.

A pályák általában ki vannak szalagozva, ha addig elmegy az ember, az biztonságos zónának tekinthető, bár mindig megvan az az egy százalék, a rali esetében sosem beszélünk teljes biztonságról” – mondta el érdeklődésünkre.

Egy pályabírónak indokolt esetben joga van megállítani a gyorsasági szakaszt
Fotó: László Róbert archívuma

„Aki akar mozgolódni, annak azt javasoljuk, hogy az autókat a szakasz végén kell hagyni. Például ha valaki kíváncsi a lövétei gyorsasági szakaszra, akkor hagyhatja a faluban az autót, kigyalogol a nézői zónába, majd a végén visszasétál az autójához. Ha behajt valaki a gyorsasági szakasz területére, akkor meg kell várnia a nyitóautót, amíg lejöhet róla” – hívta fel az érdeklődök figyelmét.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő sportkiadványában, az Erdélyi Sport legfrissebb számában jelent meg július 14-én.