A vb-re az új Nemzeti Atlétikai Központban kerül sor augusztus 19. és 27. között. A sportok királynőjének csúcstalálkozóját általában a harmadik legnagyobb és legfontosabb sporteseményként tartják számon az olimpia és a labdarúgó-világbajnokság után. Budapesten várhatóan több mint 200 ország atlétái indulnak.
Kiemelkedő esemény lesz 2023-ban, hogy a Puskás Aréna ad otthont május 31-én a második számú európai klubfutball-sorozat, az Európa-liga döntőjének.
Magyarországi Grand Prix-ra, illetve világkupa-viadalra kerül sor a párbajtőrözőknél és a kardozóknál, valamint lesz vk kajak-kenuban is, októberben pedig Budapesten zajlik majd a karate-világbajnokság, és visszatér egy év kihagyás után a rali Európa-bajnokság is Nyíregyházára. Júliusban pedig a Nemzetközi Birkózó Szövetség rangsorverseny-sorozatának utolsó állomását tartják a magyar fővárosban.
Júliusban ismét megrendezik a Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíjat, a Forma-1-ben pedig e hónap végén kerül sor a magyar futamra.
A 2023-as év kiemelten fontos olimpiai szempontból, mindegyik sportágban kvalifikációs versenyeket rendeznek a 2024-es párizsi játékokra, a kvóták nagy része már jövőre gazdára talál.
A Bukaresti Dinamo és az FC Botoșani érdeklődése ellenére Denis Haruț a Sepsi OSK-nál folytathatja pályafutását. A 27 éves középhátvéd szerződése június 30-án lejár, azonban a játékos elárulta, hogy hamarosan új megállapodást írhat alá a klubbal.
Emlékezetes fordítással biztosította be történelmi ezüstérmét az FK Csíkszereda női csapata: a Temesvári Poli elleni hazai győzelem után eldőlt, hogy a székelyföldiek nemzetközi kupasorozatban indulhatnak.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!