A vb-re az új Nemzeti Atlétikai Központban kerül sor augusztus 19. és 27. között. A sportok királynőjének csúcstalálkozóját általában a harmadik legnagyobb és legfontosabb sporteseményként tartják számon az olimpia és a labdarúgó-világbajnokság után. Budapesten várhatóan több mint 200 ország atlétái indulnak.
Kiemelkedő esemény lesz 2023-ban, hogy a Puskás Aréna ad otthont május 31-én a második számú európai klubfutball-sorozat, az Európa-liga döntőjének.
Magyarországi Grand Prix-ra, illetve világkupa-viadalra kerül sor a párbajtőrözőknél és a kardozóknál, valamint lesz vk kajak-kenuban is, októberben pedig Budapesten zajlik majd a karate-világbajnokság, és visszatér egy év kihagyás után a rali Európa-bajnokság is Nyíregyházára. Júliusban pedig a Nemzetközi Birkózó Szövetség rangsorverseny-sorozatának utolsó állomását tartják a magyar fővárosban.
Júliusban ismét megrendezik a Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíjat, a Forma-1-ben pedig e hónap végén kerül sor a magyar futamra.
A 2023-as év kiemelten fontos olimpiai szempontból, mindegyik sportágban kvalifikációs versenyeket rendeznek a 2024-es párizsi játékokra, a kvóták nagy része már jövőre gazdára talál.
Rövidre sikerült Niczuly Rajmund magyarországi kalandja: a Cigánd SE néhány hónap után közös megegyezéssel felbontotta a székelyföldi kapus szerződését. A 21 éves hálóőr új csapatot keres.
Romániát 29 sportoló fogja képviseli a 2026-os téli olimpiai játékokon, amelyeket február 6. és 22. között rendeznek meg Olaszországban. A küldöttség összetételét csütörtökön délben hagyták jóvá.
Vizsgálatra érkezett a csíkszeredai kórházba az a hölgy, aki kedd reggel rosszul lett az intézmény parkolójának bejáratánál, majd a helyszínen életét vesztette. Az eset során az autója irányíthatatlanná vált, több jármű is megrongálódott.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!