A vb-re az új Nemzeti Atlétikai Központban kerül sor augusztus 19. és 27. között. A sportok királynőjének csúcstalálkozóját általában a harmadik legnagyobb és legfontosabb sporteseményként tartják számon az olimpia és a labdarúgó-világbajnokság után. Budapesten várhatóan több mint 200 ország atlétái indulnak.
Kiemelkedő esemény lesz 2023-ban, hogy a Puskás Aréna ad otthont május 31-én a második számú európai klubfutball-sorozat, az Európa-liga döntőjének.
Magyarországi Grand Prix-ra, illetve világkupa-viadalra kerül sor a párbajtőrözőknél és a kardozóknál, valamint lesz vk kajak-kenuban is, októberben pedig Budapesten zajlik majd a karate-világbajnokság, és visszatér egy év kihagyás után a rali Európa-bajnokság is Nyíregyházára. Júliusban pedig a Nemzetközi Birkózó Szövetség rangsorverseny-sorozatának utolsó állomását tartják a magyar fővárosban.
Júliusban ismét megrendezik a Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíjat, a Forma-1-ben pedig e hónap végén kerül sor a magyar futamra.
A 2023-as év kiemelten fontos olimpiai szempontból, mindegyik sportágban kvalifikációs versenyeket rendeznek a 2024-es párizsi játékokra, a kvóták nagy része már jövőre gazdára talál.
Az FK Csíkszereda megállapodott a Győri ETO-val Bödő Efraim Zoltán szerződtetéséről, így a saját nevelésű fiatal középpályás a magyar bajnoki címvédőnél folytatja – az átigazolást Szondy Zoltán klubelnök megerősítette a Székely Sportnak.
Labdarúgói pályafutása legnehezebb időszakán megy keresztül a Sepsi OSK nyolc hónapra eltiltott csapatkapitánya, Cosmin Matei. A 34 éves labdarúgó a Székely Sportnak adott exkluzív interjújában elárulta, minden erejével a visszatérésre koncentrál.
Alapvető változásokat hoz a kedden hatályba lépő új urbanisztikai törvénykönyv, ami esetenként jócskán megkönnyíti az építkezéseket. Ám elhamarkodott lenne azt gondolni, hogy általánosan lazulnak az előírások. Sőt, lesznek, akik nem fognak örülni.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!