Körkép a sportakadémiák helyzetéről, szerepéről
„Nagyon boldog vagyok, hogy a magyar állam segítette a munkánkat, a miniszterelnöknek köszönhetjük, hogy egyáltalán létrejött ez az akadémia. Van egy bentlakásos programunk a vidéki sportolóknak, több mint 80 gyerek jár a kollégiumba. Heti 8 edzésen vesznek részt, azonban a Kozma sportakadémia nem hozott létre sportegyesületet, így az anyaegyesülethez mennek a pontok” – kezdte Németh Szilárd, a Kozma István Birkózó Akadémia elnöke.
Hozzátette, hogy bár alig egy éve működik az akadémia, már komoly sikereket értek el. 203 érmet szereztek, amiből 77 arany volt. Összegyűjtötték a legjobb edzői stábot, szakértőket, hogy minél jobb eredményeket érhessenek el.
Zsigmond Barna országgyűlési képviselő vette át a szót, szerinte már Romániában is olyan szinten lehet tanulni és elsajátítani a jégkorongot, akárcsak Magyarországon: „A legfontosabb az, hogy az edzéseket magyar nyelven tudják megtartani, és minél jobb játékosokat fejlesszünk a fiatalokból.
„ A kézilabda a 21. század sportja, viszont itt nagyon fontos felkészülés szükséges, kellenek az alapok mindenképpen. A nemzetközi irányzatnak köszönhetően a kormány támogatását is élvezhettük, sok helyszínen vagyunk a határokon túl is. 2500 sportoló dolgozik 75 edző keze alatt. A kézilabda-szövetség nagyjából 150 iskolában van jelen, minden magyar általános iskolában lehetővé teszik, hogy idejében elkezdjék a sportág elsajátítását a gyerekek” – fejtette ki Juhász István, a Magyar Kézilabda Szövetség sportszakmai igazgatója.
Fontos szempont, hogy az elmúlt időszakban nem mindig győződtek meg arról, hogy a kiszemelt fiatal mennyire tehetséges, csak kivitték Magyarországra.
A statisztikák szerint egy év után hetvenöt százalékuk haza is utazott. Hangsúlyozta, az a tervük, hogy ezt sokkal biztonságosabbá tegyék, hosszabb ideig figyeljék meg a gyermeket.
„Romániában az a helyzet, hogy a választási lehetőség az nagyon csekély. Szinte csak a foci van. Székelyföld ez alól kivétel, de ott is csak bizonyos pontokon. Szerencsére Csíkszeredában jut elég sportoló a hokira és a focira is.
– mondta Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke.
A háromszoros olimpiai bajnok kajakozónő, Kovács Katalin felvázolta, náluk kőkeményen alapozó időszak van minden területen: „Most zajlik a beruházás, épül a létesítmény, szakmai vonalon is fejlesszük a struktúrát. 2024-re lesz készen a sportlétesítmény, nagyon szeretnénk tovább vinni a hagyományokat, valamint a lehető leghatékonyabban fejleszteni a fiatalokat.”
Abban mindannyian egyetértettek, hogy az utóbbi időben rengeteget fejlődtek az akadémiák struktúrái, illetve komoly előre lépésekről lehet beszélni. Persze, mindig lesz hová fejlődni, ezért dolgoznak folyamatosan.
Ignacio Heras maradna: az első osztályban akarok játszani ezzel a csapattal
Tovább tart az ünneplés a Sepsi OSK-nál, amely szombaton matematikailag is kiharcolta a visszajutást a Szuperligába. A sorsdöntő összecsapást követően a háromszékiek saját nevelésű játékosa, Batzula Hunor, valamint a gólgyáros, Ignacio Heras is értékelt.
A sportsajtóban Diószegi a sztár, a feljutás mellett Marius Ștefănescu visszatéréséről is cikkeznek
A Sepsi OSK feljutásától hangos a magyar és a román sportsajtó, a híradások középpontjában a klub közismert elnöke, Diószegi László áll, aki nem tudta palástolni abbéli örömét, hogy másodszor is sikerült kiharcolni az élvonalbeli tagságot.
Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte
A fejlesztési minisztérium 2024-es kimutatása szerint Székelyföldön Borszék áll a legjobban a szegénységi index alapján, miközben több településen jóval nehezebbek a mindennapok. Az interaktív térkép a jelentős különbségeket is láthatóvá teszi.
Ismét pokollá válhat az utazás Erdély és Magyarország között
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
