Körkép a sportakadémiák helyzetéről, szerepéről
„Nagyon boldog vagyok, hogy a magyar állam segítette a munkánkat, a miniszterelnöknek köszönhetjük, hogy egyáltalán létrejött ez az akadémia. Van egy bentlakásos programunk a vidéki sportolóknak, több mint 80 gyerek jár a kollégiumba. Heti 8 edzésen vesznek részt, azonban a Kozma sportakadémia nem hozott létre sportegyesületet, így az anyaegyesülethez mennek a pontok” – kezdte Németh Szilárd, a Kozma István Birkózó Akadémia elnöke.
Hozzátette, hogy bár alig egy éve működik az akadémia, már komoly sikereket értek el. 203 érmet szereztek, amiből 77 arany volt. Összegyűjtötték a legjobb edzői stábot, szakértőket, hogy minél jobb eredményeket érhessenek el.
Zsigmond Barna országgyűlési képviselő vette át a szót, szerinte már Romániában is olyan szinten lehet tanulni és elsajátítani a jégkorongot, akárcsak Magyarországon: „A legfontosabb az, hogy az edzéseket magyar nyelven tudják megtartani, és minél jobb játékosokat fejlesszünk a fiatalokból.
„ A kézilabda a 21. század sportja, viszont itt nagyon fontos felkészülés szükséges, kellenek az alapok mindenképpen. A nemzetközi irányzatnak köszönhetően a kormány támogatását is élvezhettük, sok helyszínen vagyunk a határokon túl is. 2500 sportoló dolgozik 75 edző keze alatt. A kézilabda-szövetség nagyjából 150 iskolában van jelen, minden magyar általános iskolában lehetővé teszik, hogy idejében elkezdjék a sportág elsajátítását a gyerekek” – fejtette ki Juhász István, a Magyar Kézilabda Szövetség sportszakmai igazgatója.
Fontos szempont, hogy az elmúlt időszakban nem mindig győződtek meg arról, hogy a kiszemelt fiatal mennyire tehetséges, csak kivitték Magyarországra.
A statisztikák szerint egy év után hetvenöt százalékuk haza is utazott. Hangsúlyozta, az a tervük, hogy ezt sokkal biztonságosabbá tegyék, hosszabb ideig figyeljék meg a gyermeket.
„Romániában az a helyzet, hogy a választási lehetőség az nagyon csekély. Szinte csak a foci van. Székelyföld ez alól kivétel, de ott is csak bizonyos pontokon. Szerencsére Csíkszeredában jut elég sportoló a hokira és a focira is.
– mondta Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke.
A háromszoros olimpiai bajnok kajakozónő, Kovács Katalin felvázolta, náluk kőkeményen alapozó időszak van minden területen: „Most zajlik a beruházás, épül a létesítmény, szakmai vonalon is fejlesszük a struktúrát. 2024-re lesz készen a sportlétesítmény, nagyon szeretnénk tovább vinni a hagyományokat, valamint a lehető leghatékonyabban fejleszteni a fiatalokat.”
Abban mindannyian egyetértettek, hogy az utóbbi időben rengeteget fejlődtek az akadémiák struktúrái, illetve komoly előre lépésekről lehet beszélni. Persze, mindig lesz hová fejlődni, ezért dolgoznak folyamatosan.
Világrekord közelében: annyi gólt lőtt az FK Csíkszereda a Dinamónak, hogy nem fért be a jegyzőkönyvbe
Ritkán látott gólfesztivált rendezett az FK Csíkszereda női ifjúsági csapata: a klub 53 találatot számolt a Dinamo ellen, hivatalosan azonban 50–0 került a jegyzőkönyvbe. Az előbbi eredmény mindössze négy góllal marad el a Guinness női rekordjától.
24 meccses eltiltást kapott a játékvezetőt megütő elnök-edző, megfelezték Agyagfalva büntetését
A Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület (HMLE) fegyelmi bizottsága az elmúlt időszakban két ízben is összeült, döntéseket hozott a 4. és az 5. Ligában történt esetek után.
Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
