Ezúttal száll repülőre a férfi és női vízilabda-, valamint a női kézilabda-válogatott, a cselgáncsozók és a sportlövők csapata, továbbá az ökölvívás és a torna magyar indulója. Hétfőn a magyar úszók legnépesebb küldöttsége kelt útra, csütörtökön pedig a vívók szálltak repülőre.
A koronavírus-járvány következtében bevezetett szigorú előírások miatt a küldöttség tagjai több turnusban indultak, illetve indulnak Tokióba és hasonló módon érkeznek majd haza.
A szabályok szerint a sportolók legfeljebb öt nappal a versenyük előtt érkezhetnek meg a játékokra és utána legkésőbb két nappal el kell hagyniuk az olimpiai falut.
Tokióban 23 sportágban és 28 szakágban 167 magyar versenyző indul, plusz hét tartalék. A legnagyobb csapat - hagyományos módon - az úszóké 34 fővel. Hetedik olimpiáján vehet részt és ezzel egyedüli magyar csúcstartóvá lép elő a tőröző Mohamed Aida, aki egyben az egyik zászlóvivő. A másik az úszó Cseh László, aki ötödször lett olimpikon.
A 174 fős létszám a legmagasabb a 2004-es, athéni játékok óta, Rióhoz képest 14 fővel többen szereztek indulási jogot.
Kulcsár Krisztián elnök szerint a Magyar Olimpiai Bizottság által kalkulált 13 érem megszerzése a realitás Tokióban.
A XXXII. nyári olimpiai játékok jövő pénteken kezdődnek a japán fővárosban. Az olimpia augusztus 8-án zárul.
Jelentős játékosmozgás zajlik az FK Csíkszeredánál: a klub bejelentette, hogy tizenegy labdarúgó távozik a keretből. A búcsúzók között több meghatározó futballista is szerepel.
Több mint két hónapja nincs csapata Valentin Suciunak, aki a meghiúsult szatmárnémeti lehetőségről és a jövőbeli terveiről beszélt. A sepsiszentgyörgyi szakember szerint egyre nehezebb új együttest találni, de készen áll arra, hogy ismét kispadra üljön.
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Teljes zűrzavar közepette szállították el a Bihar megyében felszámolt illegális szociális létesítmények lakóit, közülük sok magyar rászoruló Olténiába került.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
