A változtatásra azután került sor, hogy a brit kormány múlt pénteken szigorított a koronavírus-járvány miatti karanténszabályokon, melyek szerint a magas kockázatú, úgynevezett vörös listán szereplő országokba – például Törökországba – csak „nyomós indokkal” megengedett az utazás, és aki visszatér egy ilyen területről, annak tíz napot szállodai karanténban kell töltenie a saját költségén.
A nemzetközi sajtó hétfőn még arról írt, a britek kérésére a londoni Wembleyben rendezhetik a Manchester City és a Chelsea összecsapását, kedden viszont felröppent a hír, hogy Lisszabon vagy Porto lesz a házigazda, ami végül igaznak bizonyult.
A portugál rendezés mellett szólt, hogy az ország jelenleg Nagy-Britannia zöld listáján szerepel, illetve hogy – a teszteléseken túlmenően – nem vár kötelező karantén a beutazókra.
Isztambulnak egyébként nincs szerencséje a BL-döntőkkel az utóbbi években, hiszen tavaly is a török város lett volna a finálé helyszíne, ám a koronavírus-járvány miatt az UEFA akkor Lisszabonba helyezte át a sorozat záró szakaszát (nyolcas döntő formájában).
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!