Klubvébé: púp a hátra

Emlékszem, gyerekként miként drukkoltunk, hogy európai csapat nyerje az Interkontinentális Kupát. Mert akkor még így hívták. És Tokióban vagy Jokohamában játszották a meccset. A döntőt.

Aki nyert, az volt a világon a legjobb csapat. Ehhez kétség sem fért.

Nem számított, hogy Juventus-, Real Madrid- vagy Manchester United-szurkoló voltál: szorítottál, nehogy megint dél-amerikai csapat emelje magasba a trófeát (más néven Toyota Kupát). Minden évben számoltuk, melyik földrésznek van több: Európának vagy Dél-Amerikának?

A Japánban lebonyolított, sokak által várt mérkőzést, ha közvetítette a tévé, akkor délben a képernyők elé szorulva, nagy áhítattal néztük. A két kontinens legjobb játékosainak összecsapását. Akkor még nem volt Bosman-szabály, az európai csapatokban csak három idegenlégiós szerepelhetett, Európát nem lepték el a dél-amerikai játékosok, nagy részük hazai csapatokban játszott.

Ezért is voltak oly parázs mérkőzések, hiszen az argentin Boca Juniors vagy River Plate, a brazil Santos vagy Palmeiras csapatában világklasszis labdarúgók bűvölték a lasztit.

Aztán minden más lett. A FIFA változtatni akart, és változtatott is. 2000-től kezdte szervezni a klubvilágbajnokságot, amelyet egy ideig több okból is el kellett halasztani. Végül a FIFA egyeztetett a csapatokkal és a Toyota Kupával, majd összevonta a két eseményt. Az első klubvilágbajnokságot még Japánban rendezték 2005. decemberében. Aztán a helyszín is változott. Az utóbbi években – ahogy egyre több sporteseményt – már arab országokban rendezték meg a tornát, egyre több csapat részvételével.

És hogy az összevisszaság a fejekben ne tisztuljon, 2024-ben a FIFA ismét megrendezte az Interkontinentális Kupát. A versenyen a szabályok értelmében a nemzetközi fórum hat konföderációjának klubbajnokai vettek részt, és egyenes kieséses rendszerben zajlott, ahol az európai csapat egyenesen a döntőbe került. Ezt egyébként a tavaly a Real Madrid nyerte meg.

A klubvébé mezőnye
Fotó: X/FIFA Club World Cup

Idéntől különben a klubvilágbajnokság – amelynek házigazdája az Egyesült Államok – megint más formátumú lesz. Négy évente kerül megrendezésre és 32 csapat szerepel rajta. Igen, nem elírás.

A rekkenő nyári amerikai hőségben 32 együttesnek kell megküzdenie – szinte szó szerint is – az elsőségért.

És hogy kik vehetnek részt rajta? Az utóbbi négy évben a különböző kontinensek bajnokai például, de Európából a topbajnokságok két-két képviselője is (a nemzetközi koefficiensek alapján). Így lehet ott a Dortmund és az Atlético Madrid vagy a Juventus, amelyek nem nyertek sem bajnokságot, sem nemzetközi kupát, és így indulhat a Salzburg is (amely még nem is topbajnokság képviselője). A Barcelona és a Liverpool pedig nem. Tetszik érteni?

No de hagyjuk a rosszmájúságot meg az értetlenkedést. A koefficiensek és a szabályok értelmében mindegyik csapat (állítólag) jogosan vesz részt a megmérettetésen. Amely a hírek szerint nem igazán hozza tűzbe az amerikaiakat. Nem is csoda. A jégkorong, a kosárlabda, a baseball, az amerikai foci, de talán még a golf is népszerűbb arrafelé, mint a közönséges soccer – ahogy a jenkik nevezik a labdarúgást. A korábbi évek több száz dolláros jegyei a hét elején 50 dollárra csökkentek, a napokban már 10 dolláros jegyeket is piacra dobtak, hátha megtelik a stadion a kezdőrúgásra.

Amelyen egyébként az Inter Miami és az Al-Ahly csap össze. Micsoda meccs!?

Apropó Inter Miami. Amerikából is két csapat vehet részt a tornán (a Seattle és a Los Angeles). Az Inter Miami házigazdaként szerepel a klubvilágbajnokságon úgy, hogy még másik tíz amerikai városban is szerveznek mérkőzéseket. Biztosan Messinek semmi köze az egészhez.

Amúgy nyár közepén ki lenne kíváncsi Amerikában a Mamelodi Sundowns, az Urava Red Diamonds vagy az Al-Ain csapatára? De úgy tűnik, a pénz nagy úr, és a reklámokból, a tévéközvetítési jogokból és még ki tudja miből annyira sok pénz folyik be, hogy a szervezőknek megéri. Még úgy is, hogy a FIFPRO játékos-szakszervezet, illetve a World Leagues Forum is bírálta a bővítésről szóló döntést, amiért az nagy hatással lehet a labdarúgók egészségére.

Láthattuk év közben, hogy egy-egy jó csapat játékosai a rendszeres megerőltetés miatt halomra sérülnek.

A klubcsapatok játékosai ugyanis az idény során akár 50–60 mecset is játszanak (bajnokság, kupa, ligakupa, nemzetközi kupa), s akkor ehhez nem vettük hozzá a barátságos mérkőzéseket, valamint a Nemzetek Ligájában és a vb-selejtezők során lejátszott meccseket.

A FIFA illetékesei ezek szerint úgy látják, hogy miután a topcsapatok játékosai végigjátszották az előbb említett kiírásokat, tornákat – sok helyen télen sem volt megállás –, nyár beálltával képesek elrepülni az Egyesült Államokba, hogy egy 32 csapatos klubvébén vegyenek részt – többnyire döglesztő melegben.

Egy olyan tornán, amely igazán még a szurkolókat sem hozza lázba. Szerintem a játékosoknak is úgy kell ez az új klubvébé, mint púp a hátukra.

A tornát Romániában a Pro TV-n és a Voyo.ro platformon lehet követni, Magyarországon az M4Sport és az m4sport.hu közvetíti, nemzetközi szinten pedig a DAZN.

A klubvébé mezőnye

A csoport: Palmeiras (Brazília), FC Porto (Portugália), Al-Ahly (Egyiptom), Inter Miami (Egyesült Államok)
B csoport: PSG (Franciaország), Atlético Madrid (Spanyolország), Botafogo (Brazília), Seattle Sounders FC (Egyesült Államok)
C csoport: Bayern München (Németország), Auckland City (Új-Zéland), Boca Juniors (Argentína), Benfica (Portugália)
D csoport: Flamengo (Brazília), Esperance Tunis (Tunézia), Chelsea (Anglia), Los Angeles FC (Egyesült Államok)
E csoport: River Plate (Argentína), Urawa Red Diamonds (Japán), CF Monterrey (Mexikó), Inter Milano (Olaszország)
F csoport: Fluminense (Brazília), Borussia Dortmund (Németország), Ulsan HD (Dél-Korea), Mamelodi Sundowns (Dél-Afrika)
G csoport: Manchester City (Anglia), Wydad AC (Marokkó), Al-Ain (Egyesült Arab Emírségek), Juventus (Olaszország)
H csoport: Real Madrid (Spanyolország), Al-Hilal (Szaúd-Arábia), Pachuca (Mexikó), Salzburg (Ausztria)