Az angol, a walesi, a skót, az északír és ír szövetség az öt év múlva sorra kerülő tornára benyújtott jelentkezésében minden idők legnézettebb kontinensviadalát ígérte. A Nemzeti Sport cikke rámutatott, hogy a pályázat szerint tíz helyszínen tervezik lebonyolítani az eseményt, de ezeket később jelölik ki, viszont a tervezett stadionok átlagos befogadóképessége 58 ezres lenne, ezért rekordot jelentő hárommillió jegy eladását ígérték a szervezők, akik a pályázatot azzal jellemezték, hogy „alacsony kockázat, nagy nyereség”.
Az európai szövetség (UEFA) felé szerdáig kellett eljuttatni a végleges jelentkezést a 2028-as és a 2032-es Eb-re is, előbbire a brit-ír közös pályázat mellett Törökország, utóbbira Törökország és Olaszország nyújtotta be hivatalosan a pályázatát. A törökök sorozatban hatodszor kandidálnak, míg az olaszok a 2030-as vb- és 2028-as Eb-pályázat helyett döntöttek a 2032-es esemény mellett, amelyet tíz városban – Milánó, Torino, Verona, Genova, Bologna, Firenze, Róma, Nápoly, Bari és Cagliari – terveznek lebonyolítani.
Az UEFA szeptemberben dönt a rendezőkről, s ha 2028-ra a brit és ír pályázatot választja, akkor az öt házigazda nem lesz automatikusan résztvevő, mert az UEFA ezt legfeljebb két ország esetén garantálja.
Mint ismert, a legközelebbi, 2024-es tornának Németország ad otthont.
Jelentős játékosmozgás zajlik az FK Csíkszeredánál: a klub bejelentette, hogy tizenegy labdarúgó távozik a keretből. A búcsúzók között több meghatározó futballista is szerepel.
Több mint két hónapja nincs csapata Valentin Suciunak, aki a meghiúsult szatmárnémeti lehetőségről és a jövőbeli terveiről beszélt. A sepsiszentgyörgyi szakember szerint egyre nehezebb új együttest találni, de készen áll arra, hogy ismét kispadra üljön.
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Teljes zűrzavar közepette szállították el a Bihar megyében felszámolt illegális szociális létesítmények lakóit, közülük sok magyar rászoruló Olténiába került.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!