Az angol, a walesi, a skót, az északír és ír szövetség az öt év múlva sorra kerülő tornára benyújtott jelentkezésében minden idők legnézettebb kontinensviadalát ígérte. A Nemzeti Sport cikke rámutatott, hogy a pályázat szerint tíz helyszínen tervezik lebonyolítani az eseményt, de ezeket később jelölik ki, viszont a tervezett stadionok átlagos befogadóképessége 58 ezres lenne, ezért rekordot jelentő hárommillió jegy eladását ígérték a szervezők, akik a pályázatot azzal jellemezték, hogy „alacsony kockázat, nagy nyereség”.
Az európai szövetség (UEFA) felé szerdáig kellett eljuttatni a végleges jelentkezést a 2028-as és a 2032-es Eb-re is, előbbire a brit-ír közös pályázat mellett Törökország, utóbbira Törökország és Olaszország nyújtotta be hivatalosan a pályázatát. A törökök sorozatban hatodszor kandidálnak, míg az olaszok a 2030-as vb- és 2028-as Eb-pályázat helyett döntöttek a 2032-es esemény mellett, amelyet tíz városban – Milánó, Torino, Verona, Genova, Bologna, Firenze, Róma, Nápoly, Bari és Cagliari – terveznek lebonyolítani.
Az UEFA szeptemberben dönt a rendezőkről, s ha 2028-ra a brit és ír pályázatot választja, akkor az öt házigazda nem lesz automatikusan résztvevő, mert az UEFA ezt legfeljebb két ország esetén garantálja.
Mint ismert, a legközelebbi, 2024-es tornának Németország ad otthont.
Súlyos következményekkel járt Radu Petrescu számára a Petrolul Ploiești–FC Argeș mérkőzésen elkövetett hibája. A román sajtó információi szerint a játékvezetőt 12 fordulóra tiltották el, így számára véget érhetett az idei Szuperliga-szezon.
A korábbi információk alapján még úgy tűnt, hogy a Sepsi OSK Ilfov megyei kiszállását élőben közvetítik a televízióban, végül azonban mégsem tűzték műsorra. A háromszéki klub ugyanakkor megoldást kínál a szurkolóknak, hogy megnézhessék a meccset.
Kasszásnőt ért bántalmazásról számoltak be lapunknak, amely az egyik sepsiszentgyörgyi nagyáruház önkiszolgáló részlegénél történt. A rendőrségnél megerősítették, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
… két szatmári község bemutat a totojázó kormánynak és belevág az adminisztratív reformba… és a román belügy meg a hadsereg olyan vicces a szerelmesek napján, hogy az ember elbőgi magát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!