A Szuperliga éves bevétele megközelíti a 100 millió eurót, azonban a beérkező összegek több mint 80 százalékát fizetésekre költik az alakulatok – derül ki a kimutatásból. Az elmúlt három évben, 2022 óta a jegyeladások és az UEFÁ-tól beérkező pénzek növekedést mutatnak, mégis rekordösszegű, 30 millió eurós tartozást halmoztak fel a csapatok.
Az európai klubok pénzügyeivel foglalkozó szervezet sokkal több negatívumot sorolt fel az elmúlt szezonokkal kapcsolatban a Szuperligában, mint pozitívumot.
Összességében elmondható, hogy hiába a több bevétel, mégsem tud fejlődni a román első osztály.
A 2023–2024-es kiírásban 97 millió eurót tettek zsebre az együttesek, ami 7,2 százalékos növekedést jelentett a legutóbbi évekhez képest (azt megelőzően 90,5 milliót kaptak). Ez az előrelépés elsősorban a szurkolóknak köszönhető, mivel a klubok több jegyet adtak el, 37 százalékkal többet, mint az előző szezonokban. Emellett az UEFA is több pénzt küldött a ligának, 6 millió eurót.
A mezőnyben szereplő gárdák egyharmadának a mezszponzorai külföldi cégek, amire azért van szükség, mert így is hatalmas adósságot halmoztak fel. Ez azért is érdekes, mert ha az átigazolásokat nézzük, a Szuperliga összességében még mindig pozitív mérleget mutat fel (4,9 millió euróval többet kaptak a játékosokért, mint amennyit kiadtak értük), azonban ez 51 százalékkal kevesebb, mint az utóbbi időszakban.
Az adólevonás előtti pénzügyi eredmény a kimutatás szerint a 2023–2024-es szezonban -28 millió volt (szemben a 2022-es -10 millióval). Ezzel pedig a 48. helyre fért be a Szuperliga az UEFA-tagországok között!
Ami a csapatok felhalmozott adósságait illeti, ez a román élvonalbeli pontvadászatban 18-ról 30 millió euróra emelkedett. A bajnoki mezőnyben a 16 gárdából csupán három rendelkezik pozitív mérleggel. A 16 klub közül hét magántulajdonban van, egynek legalább egy külföldi részvényese van, és négyen 2020 óta tulajdonost váltottak.
Az infrastruktúra kiépítése szempontjából azonban előkelő helyen áll Románia, az európai bajnokságok között a 8. pozícióban van a megépített stadionokat figyelembe véve.
A tavalyi szezonra vonatkozó tanulmány szerint a Szuperliga csapatainak stadionjainak háromnegyedét (12) önkormányzatok birtokolják, ezzel Románia a kontinens középmezőnyében helyezkedik el (23. hely).
Habár nem lehet részletes információt kapni az adott együttesek pénzügyi helyzetéről, ha csak az átigazolásokat nézzük, akkor a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK a 2013–2014-es idény óta mindössze egyszer zárta negatív mérleggel az átigazolási szezont. A 2018–2019-es kiírásban 390 ezer eurót költöttek játékosokra, míg a távozókért nem kaptak semmit – a Transfermarkt adatai szerint. Így nehéz elképzelni, hogy a háromszéki gárda nagy adóssággal rendelkezne.
A székelyföldiek már előzetesen elérték, hogy jövőben a legjobbak között szerepeljenek a labdarúgó Szuperligában. Megvan a második együttes kiléte is, aki a legjobbak között kezdheti az új idényt.
Másfél héten belül eldől a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK sorsa a labdarúgó Szuperligában. Az alsóházi rájátszás utolsó két fordulója előtt latolgattuk az esélyeket, hogyan menekülhet meg a kieséstől a székelyföldi együttes.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Újabb autópálya-szakasz építése kezdődhet meg Erdélyben: a közlekedési és infrastrukturális minisztérium kiadta az építési engedélyt a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as jelzésű autópálya 2. szakaszára, amely Feleket köti össze Alsóárpással.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!