Ritkán lehet azt mondani csapatsportágakban, hogy a létszámbővítés beválik, de a férfi kézilabda-kontinensbajnokság esetében a mezőny 16-ról 24 csapatosra bővítése ilyen. Merthogy a felhozatal rendkívül erős. Ezért is széles körben elfogadott tény: Európa-bajnokságot nyerni a legnehezebb a kézilabdás világesemények közül. És talán az összes labdajáték közül.

És hogyha mindez nem lett volna elég, az európai szövetség 2020-ban külön nehézséget és egyúttal izgalmat csempészett a kontinenstornába azzal, hogy a csoportkörben nem négy, hanem tizenkét együttes esik ki. A mezőny megfeleződik, a hat négyesből ugyanis nem három, hanem csak az első kettő megy tovább a középdöntőbe. Innen a két hatos csoportból szintén két-két válogatott jut be az elődöntőbe. Ebben a formátumban minden meccsnek jelentős tétje van, a vébékkel szemben itt nincs hibázási lehetőség.

A magyar válogatott új csapatkapitánnyal, egy-két „régi nagy öreggel” és fiatalokkal – köztük három újonccal – vág neki a hosszú menetelésnek.

Chema Rodríguez szövetségi kapitány korábban elmondta, Lékai Máté visszavonulásával új csapatkapitányt kellett kijelölni, és nem volt kérdés, ki tölti be a szerepet. „Bánhidi Bence lett az új kapitány, tudása, tapasztalata és tekintélye miatt a srácok is messzemenőkig elfogadják” – fogalmazott a spanyol szakember.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Tavaly decemberben a magyar válogatottba Rodríguez csupán újoncokat, fiatalokat hívott be, hogy kipróbálja a második vonalat is, és lássa, kikre számíthat a későbbiekben. „Arra biztattam őket, hogy mint egy kihívó bokszoló, próbálják meg kiütni a világbajnoki címvédőt, vagyis a posztjukon lévő rutinos társat. Akaratból és alázatból senkinél sem volt hiány.” Az egyik közülük már élt is a lehetőséggel, ugyanis nemrég az egyik edzésen a magyar csapat jobbszélsője, Krakovszki Zsolt lesérült, így Chema a szegedi Szilágyi Benjámint hívta be a keretbe.

A csapat két felkészülési meccset játszott a kontinenstorna előtt, múlt hétvégén Romániát – amely ugyancsak tagja a 24 fős mezőnynek – fogadta Győrben. Az Európa-bajnokság kristianstadi csoportjában Bánhidi Bence és társai január 16-án Lengyelországgal, 18-án Olaszországgal, 20-án pedig Izlanddal mérkőznek meg.

A csoportmeccsek fontosságát bizonyítja a szövetségi kapitány egy korábbi kijelentése:

Fotó: Magyar Kézilabda-szövetség

Aki eljut a torna végjátékába, kilenc éles meccsen kell bizonyítania. Ezért a favoritok olyan csapatok közül kerülnek ki, amelyeknek hosszú a kispadjuk, a cserejátékosok pedig ugyanolyan szintet képviselnek, mint a kezdők. Talán ezért is szögezhető le mindjárt az elején: a magyar csapat nem tartozik a szűk elithez. A skandináv csapatok (dán, svéd, norvég) mellett a német, francia, horvát és spanyol is erősebb, hogy az izlandi és a portugál válogatottat ne is említsük. A kiegyenlített mezőny miatt pedig valószínűleg, hogy minden egyes mérkőzésen meg kell majd izzadni a győzelemért.

A decemberi női világbajnokságon tapasztalt óriási gólkülönbséggel végződő mérkőzések erre az Eb-re nem lesznek jellemzők.

A magyar csapatból különben nemcsak a visszavonult Lékai Máté hiányzik, hanem Mikler Roland is, aki az utóbbi több mint másfél évtizedben kihagyhatatlan kapusa volt a válogatottnak.

Helyette a Palasics-Bartucz kettősből kerül ki majd a kezdő. Az irányító szerepet a lengyeleknél légióskodó Fazekas Gergő veszi át, a két szélen a fürge Imre Bence és az elnyűhetetlen Bóka Bendegúz fog rohamozni, a két kezdő átlövő valószínűleg a sokat fejlődő Ilic Zorán, valamint Szita Zoltán lesz, beállóban pedig az új csapatkapitány, Bánhidi Bence próbálja majd megkeseríteni az ellenfél védőit.

Fotó: Magyar Kézilabda-szövetség

A rendkívül kiegyenlített mezőny ellenére a magyar válogatott – az Európa-bajnokságok történetében – éppen két évvel ezelőtt, a németországi tornán érte el legjobb helyezését, egy kiváló ötödik helyet: olyan csapatokat győzött le, mint a szlovén, a szerb és a horvát együttes. Korábban vagy a középdöntőig jutott el, vagy már a csoportmeccsek során elvérzett.

Az F csoport a kiemelésnek is köszönhetően a magyar együttes számára nem a legnehezebb, de a négyesből így sem lesz könnyű továbbjutni.

Ha viszont az első három meccsen maximális pontszámot érne el, akkor a könnyebbik ágon lehetősége lenne, hogy az első nyolc csapat közé kerüljön. Vagy talán még fentebb?

Fotó: Magyar Kézilabda-szövetség

A román válogatott – amely Eb-n eddig szintén nem nyert még érmet – sem utazik vérmes reményekkel a kontinenstornára. Hiszen a sorsolása miatt nincs sok esélye a továbbjutásra: valószínűleg, hogy az észak-macedónokkal vívja majd a nagy csatát az utolsó hely elkerüléséért.

Ez lesz Szász András első Európa-bajnoksága felnőtt szinten

Az európai férfimezőnyben nagyjából húsz olyan csapat van, amelyek meccseit látva garantáltan nem csalódhatunk.

Azért a január 15-én rajtoló Eb-nek így is van egy kiemelkedő esélyese. Ahogy a nőknél a szuperfavorit a norvég együttes volt, a férfi mezőnyben ez az utóbbi időben a legutóbbi négy világbajnokságot megnyerő Dánia. A világ legjobb játékosai közé tartozó Mathias Gidsel és Simon Pytlick vezeti a keretet, a fiatalok mellett pedig a rutinos Rasmus Lauge biztosítja a stabilitást. Bár a védekezésben néhány hiányosság előfordulhat, a hazai pálya és a széles, tehetséges kispad erős esélyeket ad a tornagyőzelemre. A középdöntőben komoly feladat vár rájuk, hiszen a német, spanyol, portugál, francia és norvég válogatott is potenciális rivális. Dánia jelenleg világ- és olimpiai bajnok, valószínűleg szeretné a harmadik skalpot is begyűjteni. Erre eddig csupán a franciák voltak képesek korábban.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Franciaország támadójátéka látványos és erős, de a védelemben akadhatnak kihívások. A fiatal generáció klasszisai, köztük Dika Mem és Melvyn Richardson, képesek a döntő mérkőzéseken is meghatározó teljesítményre. A csapat célja, hogy visszatérjen a nemzetközi élmezőny élére, a középdöntőben azonban komoly kihívások várnak rájuk, különösen a dánok és portugálok ellen.

A luzitán csapat a modern, gyors támadójátékáról ismert, vezetőedzőjük, Ricardo Costa két tehetséges fia mellett Salvador Salvador is kulcsszereplő lehet. A csapat dinamikus stílusa és sokoldalú játékosai révén képes meglepetést okozni, még a nehéz csoportokban is. A kapuban Gustavo Capdeville stabil teljesítménye ad biztonságot a védekezéshez.

Horvátország a hazai pálya előnyét maximálisan kihasználva, agresszív védekezésre és erős átlövőkre épít. A Mario Sostaric, Ivan Martinovic, Marin Jelinic és Luka Cindric alkotta négyes erős magot jelent. A kapusok, Dominik Kuzmanovic és Matej Mandic, tovább növelik a csapat stabilitását. A horvátok a gyengébb ágon esélyesek lehetnek a középdöntő során az első két hely megszerzésére, egyúttal a legjobb négybe kerülésre. Ehhez valószínűleg a svédekkel, a szlovénekkel, Izlanddal és miért ne, a magyarokkal kell megküzdeniük.

Fotó: Magyar Kézilabda-szövetség

És akkor nem említettük a világ legjobb bajnokságával rendelkező Németországot, amely a párizsi olimpián kisebb meglepetésre a döntőig menetelt. A folyamatosan kiéle7zett meccseket játszó német játékosokból álló együttes lehet, hogy most is megtréfálja a mezőnyt, és a bombaerős hatosnak kinéző középdöntőből akár tovább is juthat.

Összességében a második szakaszban a tornán minden mérkőzés éles és nehéz lesz, a favoritok egyaránt komoly kihívásokkal találkoznak. A széles, rutinos kispad és a kulcsemberek teljesítménye döntő tényező lesz a végső sikerhez.

Az Európa-bajnokság csoportjai:
A csoport (Herning): Németország, Spanyolország, Ausztria, Szerbia
B csoport (Herning): Dánia, Portugália, Észak-Macedónia, Románia
C csoport (Oslo): Franciaország, Norvégia, Csehország, Ukrajna
D csoport (Oslo): Szlovénia, Feröer-szigetek, Montenegró, Svájc
E csoport (Malmö): Svédország, Horvátország, Hollandia, Grúzia
F csoport (Kristianstad): Magyarország, Izland, Lengyelország, Olaszország

A magyar válogatott csoportmérkőzései:
2026. január 16., 21.30: Magyarország–Lengyelország
2026. január 18., 21.30: Olaszország–Magyarország
2026. január 20., 21.30: Magyarország–Izland