Lehetőség volt, áttörés nem – eltérő megítélésű női kézilabda-vb a magyar és a román válogatottnál

A kérdés a női kézilabda-világbajnokságon előtt az volt, hogy a döntőben a norvégok kit fognak legyőzni. Nos, nem történt meglepetés: Norvégia szoros meccsen ugyan, de megverte a részben meglepetésre a döntőbe kerülő németeket.

A skandináv csapat a finálé előtt mindegyik ellenfelét elgázolta, montenegróiakat csupán kilenc góllal, a többieket 10–15 vagy éppen húsz góllal küldte haza, közte a házigazda hollandokat is, akiket az elődöntőben tízzel vert.

A bronzérmet hosszabbítás után a franciák zsebelhették be, miután a harmadik helyért vívott küzdelemben a hazaiakat múlták felül. A címvédő francia csapat „mentségére” legyen mondva, hogy öt meghatározó játékos hányában jutottak el a bronzéremig (többek között Nze Minko és Zaadi).

Évek óta megállíthatatlan a norvég válogatott
Fotó: MTI/EPA/ANP/Iris van den Broek

Norvégia egyébként ötödik alkalommal ülhetett fel a világ tetejére – köszönhetően olyan klasszis játékosoknak, mint a legjobb játékosnak megválasztott Henny Reisted, valamint a Győri ETO-t is megjárt Nora Mörk, a legjobb kapusnak kikiáltott Katrin Lunde, valamint több más jelenleg is a Rába partján légióskodó skandináv játékosnak.

A 45 éves, kétgyerekes édesanya, Lunde egyébként három olimpiai és világbajnoki címet, hét Európa-bajnoki és 7 BL-elsőséget tudhat magának, valószínűleg minden idők legjobb kézilabdázójaként vonul vissza a válogatottól.

A 45 éves Lunde valószínűleg minden idők legjobb kézilabdázójaként vonul vissza a válogatottól
Fotó: MTI/EPA/ANP/Iris van den Broek

A magyar csapat sajnos nem tudta teljesíteni a kézilabda-szövetség célkitűzését, a legjobb hatból éppen kiesett, hiszen a hetedik helyet szerezte meg – ez volt különben a 2005-ös bronz után a legjobb vb-szereplése (világbajnokságon utoljára 2013-ban voltunk a legjobb nyolc csapat között).

A 7. hely így is hízelgő a válogatott számára, hiszen Golovin mester lányai a tornán csupán kétszer játszottak jól, abból egyik alkalommal vereséget szenvedtek.

Az utolsó helyezett Irán elleni teljesítmény nyilván nem mérvadó, Szenegál és Svájc ellen már nehezen indult be a gépezet, a csapat sok hibával játszott, Japán ellen – akit eddig mindig megvertünk – az utolsó percben sikerült egyenlíteni. Szemerey Zsófiék az átalakulóban levő románokat verték meg, az elithez tartozó dánoktól és Hollandiától viszont vereséget szenvedtek.

„Hullámzó volt a teljesítményünk, de még mindig fiatal csapat vagyunk. Sok olyan újoncunk van, akinek ez volt az első világversenye, Falusi-Udvardi Laurának például több mérkőzése van a válogatottban, mint ahány edzésen részt vett. A hetedik helyen végeztünk, ha folyamatosan e pozíció környékén zárnánk, akkor lehet azt mondani, hogy felzárkóztunk az elithez. Ha pedig ott leszünk folyamatosan ezen a szinten, utána biztosan jönnek majd a nagyobb győzelmek is” – nyilatkozta a vb után Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány.

A mester vezetésével ezen a világverseny sajnos a lányok nem hozták a tőlük elvárt szintet, főleg, hogy az olimpiai hatodik helyezés és az Eb-bronz után sokan azt gondolták, hogy a csapat egy felszálló pályára, a folyamatos fejlődés útjára lépett.

A viszonylag jó helyezés különben a kiemelésnek és a sorsolásnak köszönhető, hiszen Klujber Katrinék a leggyengébb négyesbe, a leggyengébb középdöntős csoportba és a legkönnyebb ágra kerültek. És még így sem tudtak élni a lehetőséggel. A lányoknak ugyanis kimondatlan, belső céljuk az volt, hogy elődöntőbe kerüljenek.

A magyar válogatott a negyeddöntőben a hollandoktól kapott ki
Fotó: Magyar Kézilabda-válogatott/Facebook

Ettől sajnos jelentősen messze álltak, mert a mutatott játék rávilágított arra, hogy a csapat képes jó teljesítményt nyújtani ugyan (lásd a dánok elleni mérkőzést), de azt hosszú távon nem tudja állandósítani. A lányok összpontosítása hullámzó, a topcsapatok fizikai-technikai-mentális felkészültségét pedig nem érik el.

Amíg a magyarok a hetedik, a románok a kilencedik helyen végeztek. Ez 2015-től, amikor a válogatott bronzérmet nyert, a legjobb helyezésük. Az utolsó pillanatban a csapat élére kinevezett új szövetségi kapitánnyal felálló, viszonylag új kerettel a vb-nek nekivágó együttes részéről ez kimondottan jó eredmény. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a román csapat a negyedik helyen zárt azon együttesek rangsorában, amely meccsenként a legtöbb gólt dobta.

Ovidiu Mihăilă tanítványai biztató jövőképet festettek játékukkal, ráadásul a 2026-os női kézilabda-Európa-bajnokságot december 3. és 20. között közösen rendezi Románia, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Törökország. Romániában két csoport mérkőzéseire kerül sor, az egyiknek Nagyvárad, a másiknak Kolozsvár ad majd otthont.

A román csapat fejlődő íven van
Fotó: FRH/Román Kézilabda-szövetség

S ha már a hazai rendezés került szóba: a magyar lányok két év múlva hazai pályán fognak játszani, ugyanis a 2027-es vb-t – amely a 2028-as olimpiai játékok legfontosabb kvalifikációs tornája lesz – Magyarország rendezi.

A világbajnokság álomcsapata
Kapus: Katrine Lunde (Norvégia)
Jobbszélső: Emilie Hovden (Norvégia)
Jobbátlövő: Dione Housheer (Hollandia)
Irányító: Bruna de Paula (Brazília)
Beálló: Sarah Bouktit (Franciaország)
Balátlövő: Emily Vogel (Németország)
Balszélső: Antje Döll (Németország)

Legjobb fiatal játékos: Viola Leuchter (Németország)
Legértékesebb játékos (MVP): Henny Reistad (Norvégia)
Gólkirálynő: Henny Reistad (Norvégia) – 55 góllal

A világbajnokság végeredménye
1. Norvégia
2. Németország
3. Franciaország
4. Hollandia
5. Dánia
6. Brazília
7. Magyarország
8. Montenegró
9. Románia
10. Angola
11. Lengyelország
12. Szerbia
13. Japán
14. Spanyolország
15. Svédország
16. Ausztria
17. Feröer
18. Csehország
19. Svájc
20. Tunézia
21. Izland
22. Argentína
23. Dél-Korea
24. Szenegál
25. Horvátország
26. Kína
27. Paraguay
28. Egyiptom
29. Uruguay
30. Kuba
31. Kazahsztán
32. Irán