Ilyés Ferenc Tusványoson: az utánpótlásra mindenképp figyelni kell
„Nagyon sok kitartás és munka kellett ahhoz, hogy ilyen karriert futhassak be, viszont kétségtelen, hogy szerencsére is szükség volt közben. 18 évesen kerültem messze a családomtól, azonban komoly álmaim voltak, így mindig megvolt a szükséges motiváció. Voltak nagyon nehéz időszakok, de sosem jutott eszembe, hogy végleg abba kellene hagynom. Mindig arra gondoltam, hogy egyszerűen nem mehetek haza, nem akartam szégyent hozni a családra, magamra” – emlékezett vissza.
A székely sportoló hozzátette, hogy volt egy kisebb szerencséje is, mivel édesapjától elég jó fizikumot örökölt, aki korábban futballozott. Ha ez nem lenne elegendő, az édesanyja is sportoló volt, hogy lényegében kiskora óta a fejében volt, hogy szeretne profi szinten elhelyezkedni a sportvilágában.
„A rendszerváltás után nem sok minden változott az én szemszögemből, csupán annyi, hogy utána a tévében nézhettem a Duna TV csatornát, ahol tudtam magyar csapatokat nézni.
Ilyés Ferenc meghívót kapott a román kézilabda utánpótlás-válogatottba, a második edzőtábor után külföldre kellett volna utaznia a csapattal, de nem kapott vízumot. Többek között ennek is köszönhetően
„Emlékszem mennyire különleges érzés volt, amikor az első válogatott meccs előtt egy olyan öltözőbe mentem be, ahol a HUN felírat szerepelt. Csehországban debütáltam a nemzeti csapatban, felejthetetlen pillanat volt. A 2004-es athéni olimpia különleges pontja a karrieremnek, egy összecsapás kivételével mindegyik mérkőzésen kerettag voltam, úgy érzem a védekezésben sokat segítettem. Nagyon jó érzés visszagondolni ezekre a pillanatokra”.
A 2008-as Európa-bajnokságra úgy gondol vissza, mint az egyik legjobb világverseny, amelyeken részt vett. Véleménye szerint ott remekül teljesített, valamint a sportolói énje is sokat változott. Ami a teljes pályafutását illeti, nem érez hiányosságot, teljesen elégedett az általa elért eredményekkel.
Utolsó gondolatként megosztotta, hogy az utánpótlásra mindenképp figyelni kell. Nem szabad túl korán elengedni a gyerekeket Magyarországra, habár a legtöbb székelyföldi sportoló ott szeretne játszani.
Ha kivételesen tehetséges, akkor természetesen mennie kell, de alapjáraton itthon kell töltse a szükséges időt. Talán 16-17 éves korban sem késő kimenni, most a saját példámból indulok ki. Ha nem sikerül a kinti álom, akkor úgy jön haza, hogy többet hallani sem akar a kézilabdáról, figyelni kell erre. Ezt a szülőknek is be kell látniuk és reálisan kell nézniük”
Megütötték a kiállított játékost Agyagfalván, kizártak egy csapatot a Hargita megyei focibajnokságból
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Nagy Attila: „az új szövetségi kapitány tudja, hogyan kell a fiatalokat beépíteni a csapatba”
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
