Az alapcél nyilván nem változott, a bennmaradás volt a legfontosabb és ehhez pontot kellett szerezni Japán ellen. Rokalyék nem bízták a véletlenre, és az első percek rohamait túlélve 4–2-re győztek. Kilenc pontot szereztek. Érdemes megismételni: kilencet. Előzetesen sokan a háromra sem adtak esélyt.
Ekkor így nézett ki a tabella: 1. Szlovénia 9 pont, 2. Románia 9 pont, 3. Magyarország 8 pont, 4. Olaszország 6 pont, 5. Japán 4 pont, 6. Dél-Korea 3 pont.
Magyarra fordítva: a székelyek feljutásra álltak.
Lehetett nekifogni matekezni: amennyiben Olaszország nem nyer rendes játékidőben Dél-Korea ellen, Szlovénia pedig rendes játékidőben felülmúlja Magyarországot, akkor Románia a kilenc pontért nagyon megdolgozva, a csodánál is nagyobb csodát elérve, a csillagok szerencsésnél is szerencsésebb együttállásának köszönhetően feljut az elitbe.
Ebbe azonban belerondítottak az olaszok 8–1-re lemosva Del-Koreát. A csoport pedig így módosult: 1. Szlovénia, 2. Olaszország, 3. Románia 9–9 ponttal, 4. Magyarország 8 ponttal. Eldőlt, hogy Japán maradt bent az ötödik helyen, és Dél- Korea kiesik, viszont az első négy hely végső sorrendje még borulhatott. Ehhez már nem kellett sok matek, egyszerű volt: Magyarországnak nyernie kellett Szlovénia ellen. A vereség mindhárom másik csapatnak kedvezett volna. A szlovénok lettek volna a világbajnokok, az olaszok jutottak volna fel velük az elit vébére és romániaiak lettek volna a bronzérmesek.
És aztán eljött a vébé utolsó meccse.
Megszólalt a piros-fehér-zöld tábor hangja, legalább kétezer magyaré. A csapat pedig hatalmas szívvel és fegyelmezettséggel küzdött meg a szlovénekkel, akiket korábban sosem tudtak legyőzni. Olyan volt, mint egy jól megírt dráma: magyar gól, egy lehetetlen módon született szlovén egyenlítés, két kiváló csapat munkás, hajtós hokija. Aztán jött Papp és szűk három perccel a vége előtt a magyar hangrobbanás. És szépen letelt maradék idő is.
Jött a hihetetlen eufória: Magyarország, négy székellyel Sofron Istvánnal, Sárpátki Tamással, Mihály Ákossal és Fejes Nándorral világbajnok lett! És egyből visszatér az elitbe.
A játékosok, miután megkapták az aranyérmet, a szurkolókkal együtt hatalmasat buliztak. Hogy ott konkrétan mi folyt és miből mennyi, azt takarja homály... De lényeg, hogy a hangulatra nem lehetett panasz.
A díjátadón nem lehettek ott a romániai válogatottban játszó székelyek. A magyar győzelem számukra negyedik helyezést jelentett. A három sikerük nem volt elég az éremhez. Megérdemelték volna az alapján amit a Magyarország, Dél-Korea és Japán ellen kitettek a jégre, de ezt hozta végül a számtanpélda eredménye.
„Szlovénia végez az élen, Magyarország boldog feljutó a második helyen, Olaszország bronzérmes, Japán a negyedik, Románia az ötödik, tehát benn marad a divízió I/A-ban, Dél-Korea pedig kiesik”– ezt jósoltuk a vébé kezdete előtt. Reméljük senki nem tette rá a házat, feleséget.
De azért olyan sokat nem tévedtünk...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.