Értékelték a játékosok az egyetemi jégkorong világkupát

Mindenkitől azt kérdeztük, hogy mit jelentett számára ez a nagy hokis világesemény, illetve hogyan értékeli a romániai csapat teljesítményét?

Büszkék vagyunk teljesítményünkre

Ambrus Levente, a romániai válogatott kapusa: „Nagyon különleges érzés mindig válogatott színekben jégre lépni, és az csak egy lapáttal rátett, hogy itt Karcfalván sokunknak hazai jégen folyt ez a torna. Nagyon nagy lehetőség volt, úgy érzem, megmutassuk, igenis van helyünk a nagyok között, és igenis fel tudjuk venni velük a versenyt, még ha senki nem gondolná azt.

Ambrus Levente kapus
Fotó: Székelyföldi Jégkorong Akadémia

Próbáltunk stabil teljesítményt nyújtani az összes mérkőzésen, és úgy gondolom, hogy ez inkább többé, mint kevésbé sikerült. Persze mindig tudsz jobb lenni. Büszke vagyok, hogy ilyen teljesítménnyel zártuk ezt a tornát, még akkor is ha az érem nem lett meg”.

Megtiszteltetés ilyen neves csapatok ellen játszani

Márk Róbert, hátvéd, a romániai válogatott csapatkapitánya: „Egy hatalmas megtiszteltetés, hogy hazai jégen, ilyen csapatok ellen játszhattam. Csíkkarcfalva közel áll a szívemhez, mert itt kezdtem a jégkorongot, mivel csíkszenttamási vagyok.

Nagyon meg vagyok elégedve a csapat teljesítményével, természetesen szerettem volna egy érmet a nyakamba, úgy még szebb lett volna, de úgy gondolom, így is tisztességesen helyt álltunk. Mindenki megpróbálta a legjobbat nyújtani, mindenki küzdött, akart és harcolt, szerintem ez a legfontosabb.

Márk Róbert
Fotó: Forrás: Háromszéki Ágyúsok

Összességében elégedettek lehetünk, sikerült legyőzni Kanadát, egy hatalmas jégkorong múlttal rendelkező csapatot, ugyanúgy Csehországot is megvertük. Ezek mind hatalmas tapasztalatok és élmények voltak. Az Amerikai Egyesült Államokkal, aki a tornát nyerte, egy nagyon szoros eredményt tudtunk elérni, ami szintén dicséretre méltó. A végén elmaradt Szlovákia ellen a győzelem, amivel az i-re fel tudtuk volna tenni a pontot, de összességében tényleg elégedettek lehetünk”.

Az élsport és a tanulás párhuzamosan folytatható

Horváth Pál, csatár: „Egyrészt ez az esemény egy pozitív visszajelzés volt arra vonatkozóan, hogy az élsport és a tanulás párhuzamosan folytatható tevékenységek, és ez a mi térségünkben is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Másrészt egy olyan színvonalú eseménynek lehettem részese, amelynek minden meccsén öröm volt jégre lépni.

Horváth Pál (44)
Fotó: Pinti Attila

Úgy érzem, a csapatunk több mint tisztességesen helyt állt, többször is tudtuk borítani a papírformát. Természetesen nagyon szerettünk volna dobogós helyezést elérni, de kiváló ellenfelekkel játszottunk és végül erről lecsúsztunk. Ennek ellenére számos tapasztalattal gazdagodtunk, és büszke vagyok, hogy a csapat részese lehettem”.

Helytálltunk, nem vallottunk szégyent

Gecse Olivér, csatár: „Számomra ez az esemény egy nagy élmény volt és tele lehetőséggel, arra hogy megmutathassuk mire is vagyunk képesek. Más hokikultúrákból érkező, azonos életkorú játékosokkal mértük össze a tudásunkat, és az öt játéknap végére bátran kijelenthető, hogy helytálltunk, nem vallottunk szégyent.

Gecse Olivér
Fotó: Háromszéki Ágyúsok/Facebook

Szerintem, egy mondatban: az elvárt teljesítményt sikerült teljesíteni és felülmúlni is”.

Egy felejthetetlen élmény marad

Márton Koppány, csatár, a karcfalvi egyetemi jégkorong világkupa legértékesebb játékosa (MVP): „Számomra nagyon sokat jelentett ez az esemény. Színvonalas csapatok ellen tudtunk játszani hazai közönség előtt, telt házas mérkőzéseken. Szerintem mindenkinek egy felejthetetlen élmény marad.

Márton Koppány
Fotó: Forrás: World Cup of University Hockey/ Tămîrjan Robert

Az első két mérkőzésen meglepetést tudtunk okozni, megmutattuk, hogy erősek vagyunk, együtt, csapatként. Úgy gondolom, hogy szép eredménnyel zártunk, összességében elégedettek lehetünk. Nyilván mindenki boldogabb lett volna egy bronzéremmel, de sajnos ahhoz nem volt elég az aznapi játékunk”.