Értékelték a játékosok az egyetemi jégkorong világkupát
Mindenkitől azt kérdeztük, hogy mit jelentett számára ez a nagy hokis világesemény, illetve hogyan értékeli a romániai csapat teljesítményét?
Büszkék vagyunk teljesítményünkre
Ambrus Levente, a romániai válogatott kapusa: „Nagyon különleges érzés mindig válogatott színekben jégre lépni, és az csak egy lapáttal rátett, hogy itt Karcfalván sokunknak hazai jégen folyt ez a torna. Nagyon nagy lehetőség volt, úgy érzem, megmutassuk, igenis van helyünk a nagyok között, és igenis fel tudjuk venni velük a versenyt, még ha senki nem gondolná azt.
Próbáltunk stabil teljesítményt nyújtani az összes mérkőzésen, és úgy gondolom, hogy ez inkább többé, mint kevésbé sikerült. Persze mindig tudsz jobb lenni. Büszke vagyok, hogy ilyen teljesítménnyel zártuk ezt a tornát, még akkor is ha az érem nem lett meg”.
Megtiszteltetés ilyen neves csapatok ellen játszani
Márk Róbert, hátvéd, a romániai válogatott csapatkapitánya: „Egy hatalmas megtiszteltetés, hogy hazai jégen, ilyen csapatok ellen játszhattam. Csíkkarcfalva közel áll a szívemhez, mert itt kezdtem a jégkorongot, mivel csíkszenttamási vagyok.
Nagyon meg vagyok elégedve a csapat teljesítményével, természetesen szerettem volna egy érmet a nyakamba, úgy még szebb lett volna, de úgy gondolom, így is tisztességesen helyt álltunk. Mindenki megpróbálta a legjobbat nyújtani, mindenki küzdött, akart és harcolt, szerintem ez a legfontosabb.
Összességében elégedettek lehetünk, sikerült legyőzni Kanadát, egy hatalmas jégkorong múlttal rendelkező csapatot, ugyanúgy Csehországot is megvertük. Ezek mind hatalmas tapasztalatok és élmények voltak. Az Amerikai Egyesült Államokkal, aki a tornát nyerte, egy nagyon szoros eredményt tudtunk elérni, ami szintén dicséretre méltó. A végén elmaradt Szlovákia ellen a győzelem, amivel az i-re fel tudtuk volna tenni a pontot, de összességében tényleg elégedettek lehetünk”.
Az élsport és a tanulás párhuzamosan folytatható
Horváth Pál, csatár: „Egyrészt ez az esemény egy pozitív visszajelzés volt arra vonatkozóan, hogy az élsport és a tanulás párhuzamosan folytatható tevékenységek, és ez a mi térségünkben is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Másrészt egy olyan színvonalú eseménynek lehettem részese, amelynek minden meccsén öröm volt jégre lépni.
Úgy érzem, a csapatunk több mint tisztességesen helyt állt, többször is tudtuk borítani a papírformát. Természetesen nagyon szerettünk volna dobogós helyezést elérni, de kiváló ellenfelekkel játszottunk és végül erről lecsúsztunk. Ennek ellenére számos tapasztalattal gazdagodtunk, és büszke vagyok, hogy a csapat részese lehettem”.
Helytálltunk, nem vallottunk szégyent
Gecse Olivér, csatár: „Számomra ez az esemény egy nagy élmény volt és tele lehetőséggel, arra hogy megmutathassuk mire is vagyunk képesek. Más hokikultúrákból érkező, azonos életkorú játékosokkal mértük össze a tudásunkat, és az öt játéknap végére bátran kijelenthető, hogy helytálltunk, nem vallottunk szégyent.
Szerintem, egy mondatban: az elvárt teljesítményt sikerült teljesíteni és felülmúlni is”.
Egy felejthetetlen élmény marad
Márton Koppány, csatár, a karcfalvi egyetemi jégkorong világkupa legértékesebb játékosa (MVP): „Számomra nagyon sokat jelentett ez az esemény. Színvonalas csapatok ellen tudtunk játszani hazai közönség előtt, telt házas mérkőzéseken. Szerintem mindenkinek egy felejthetetlen élmény marad.
Az első két mérkőzésen meglepetést tudtunk okozni, megmutattuk, hogy erősek vagyunk, együtt, csapatként. Úgy gondolom, hogy szép eredménnyel zártunk, összességében elégedettek lehetünk. Nyilván mindenki boldogabb lett volna egy bronzéremmel, de sajnos ahhoz nem volt elég az aznapi játékunk”.
Egy évtized a háttérben – a csapatmenedzser bevezetett az SZFC kulisszái mögé
Tíz éve dolgozik a Székelyudvarhelyi FC mellett, végigjárta a 3. Liga minden hullámhegyét és hullámvölgyét, kétszer pedig testközelből élte át, milyen közel lehet a másodosztály. László Zsolt csapatmenedzserrel beszélgettünk.
Labda helyett ecset: szuperhősökkel népesítette be egykori iskolája falát a bajnok kézilabdázó
Nemcsak tehetséges kézilabdázó Kerekes Éva, hanem igazi művészlélek. A nyári szünetben azzal bizonyította művészi vénáját, hogy egy szívügyének számító projektet valósított meg: kifestette egykori iskolájának falait.
Hátulról, teljes sebességgel – nyilvánosságra hozták a halálos biciklisgázolást rögzítő videót
Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.
A nyugdíjkorhatár nő, de a várható élettartam nem követi, legalábbis Romániában
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
TikTokon terjesztett rémhír miatt támadtak mentősökre egy erdélyi településen
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
