– Másfél hónapja tölti be a sportminiszteri tisztséget. Mi a tapasztalata, mi történik a román sportban?
– Rengeteg gyűlésen, megbeszélésen, találkozókon vettem részt. Nagyon jó volt, mert sok információt gyűjtöttem be, amelyekkel a továbbiakban tudunk dolgozni. Az életem alapjában megváltozott, reggeltől estig ott vagyok az irodában. Az történt, hogy az 1990-es éveket követően mindenki egy komfortzónába került, miután a minisztérium elveszítette a kontrollt a klubok és a szövetségek felett. Azért is jutottunk ide, hogy napjainkban rengeteg pénzbe kerül egy olimpiai érem. A román sportban van pénz, sőt elég sok pénz van, de sajnos a felhasználása azokban a szektorokban, ahol lehetne termelni, nagyon hiányos.
– Melyek azok a területek, amelyeken nagyon gyorsan változtatni kell?
– Jelen állás szerint egy frissen végzett edző, aki egy kétéves képzést tudott le, bármelyik szövetségnél lehet szövetségi, válogatott tréner. Ez számomra elfogadhatatlan. Elindítottunk egy projektet, amely ezt az edzőképzést megreformálná: bevezetünk hasonló módszereket, mint ahogyan a tanügyben is van. Azaz ha új edző vagy, akkor gyerekekkel indítasz, majd egy idő után mehetsz a következő lépcsőfokra. Valahogy el kell érni, hogy a válogatottat a lehető legjobb szakember irányítsa. Ha pedig nincs a legmagasabb fokozatú tréner, akkor a szövetségeknek külföldről kell mentorokat találnia.
Tehát az edzők egy sportolóval elücsörögnek éveken keresztül, fizeti ezt a minisztérium. Idéntől megszabjuk, hogy hány sportolót kell tartania egy trénernek, azokkal pedig eredményesen kell foglalkoznia. Ez pár olyan kérdés, észrevétel, amin dolgozunk. Ha mi finanszírozzuk ezt a 195 szervezetet, akkor kontrollálnunk kell az aktivitásukat, segítenünk kell, hogy haladjanak az eredményesség irányába.
– Sokba került egy olimpiai érem, de pénz van rá. Ezt kellene akkor hatékonyan elkölteni, akár az üzleti szférából kellene újabb összegeket bevinni.
– Igen, erről beszéltem a miniszterelnökkel. Ő hozta fel ezt a kérdést, hogy miként lehetne behozni a privát szférát a sportba.
A magyar példát vázoltam fel számára, azaz amikor megszületik itt is a sportstratégia, kiderül, hogy melyek azok az ágazatok, amelyeket érdemes fejleszteni, amelyekkel a következő időszakokban remek eredményeket tudunk elérni, ott kell kinyitni azt a bizonyos csapot.
Mert nem érdemes az egésznek ugyanannyit adni, mert akkor elveszítjük az irányt. Sok olyan befektetés lesz, amely minket nem igazán érdekel, nem olimpiai sportág. Számunkra az a lényeg, hogy azt a csúcszónát maximálisan finanszírozzuk. Persze nemcsak a profikat támogatjuk, hanem ezen sportágaknál egészen a gyerekkornál kell kezdeni az odafigyelést, támogatást.
– Melyek lehetnek a kiemelt sportágak Romániában?
Ezekből már vannak olyan sportágak, szövetségek, amelyek jól működnek. Amennyiben egy pluszt hozunk be a többibe, elindítjuk az edzőképzést, több gyerek kezd el sportolni, létrehozzuk az olimpiai központokat, ott tartjuk őket edzőtáborokban, egy jó rendszert tudunk kialakítani, akkor nyolc év múlva Románia ott tud lenni a top 15-ben a világon.
– 2021 egyik legnagyobb kérdése, hogy lesz-e olimpia és paralimpia.
– Igen, lesz.
– Novák Ede is ott lesz?
– Persze, készülök. Igaz, hogy az edzésre elég kevés idő jut, hetente kétszer, legfeljebb háromszor tudok időt szakítani rá. Szeretnék érmet szerezni a paralimpián.
Jó hírt kapott az FK Csíkszereda a Szuperliga új idényének rajtja előtt: a Román Labdarúgó-szövetség sürgősségi bizottsága módosította a versenyszabályzatát, így a csíkiak a következő szezonban is saját stadionjukban rendezhetik hazai mérkőzéseiket.
Egy vereséget követően győzelemmel folytatta felkészülését a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK. A bulgáriai Banskóban edzőtáborozó háromszéki együttes 1–0-ra múlta felül a koszovói bajnok FC Dritát, a győztes gólt Cosmin Matei szerezte büntetőből.
Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!