Az ép sportolók versenyéhez hasonlóan a fogyatékkal élők legnagyobb sporteseményét is gyakorlatilag zárt kapuk mögött bonyolítják le. A paralimpia a fogyatékkal élő emberek számára rendezett legismertebb nemzetközi sportverseny, amely az olimpiai játékok mintájára jött létre.
A paralimpia kifejezést, amelyet hivatalosan először az 1988-as szöuli játékokon használtak, eredetileg az angol paraplegic (bénult) és az olimpia szavak összetételével alkották meg. Később az előtagot a görög para (hasonló) szóval helyettesítették, utalva az ép versenyzőkével egyenrangú, párhuzamos játékokra.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) 2001-ben állapodott meg abban, hogy 2012-től mindig két héttel a nyári olimpiai játékok után, annak versenyhelyszínein rendezik meg a paralimpiát.
A tokiói lesz a XVI. paralimpia. A seregszemlén 160 ország 4400 sportolója verseng majd 22 sportágban – atlétikában, asztaliteniszben, bocsában, cselgáncsban, csörgőlabdában, erőemelésben, evezésben, íjászatban, kajak-kenuban, kerékpárban, ötfős fociban (látássérültek labdarúgása), lovassportban, kerekesszékes kosárlabdában, kerekesszékes rögbiben, kerekesszékes teniszben, kerekesszékes vívásban, sportlövészetben, tékvandóban, tollaslabdában, triatlonban, úszásban és ülőröplabdában.
A tollaslabda és a tékvandó újként került be a programba, melyből a hétfős labdarúgást és a vitorlázást vették ki. A versenyek a keddi megnyitó után szerdán kezdődnek, a záróünnepséget szeptember 5-én tartják.
Románia 7 sportolóval vesz részt a paralimpián, akiktől 3 érmet remélnek. A dobogós helyezések egyik várományosa Novák Károly Eduárd sportminiszter, Románia egyetlen paralimpiai bajnoka, aki a pályaversenyeken (velodrom) és az országúti próbákban is rajthoz áll.
Romániának eddig négy érmet sikerült szereznie paralimpiákon, ezek közül hármat Novák révén, aki 2012-ben egy arany- és egy ezüstéremmel tért haza Londonból, négy évvel korábban pedig ezüstérmet nyert Pekingben.
A szilágysági cselgáncsozó, Alex Bologa bronzérmes lett a 2016-os riói olimpián. A román csapat további tagjai: Bobi Simion asztaliteniszező, Octavian Tucaliuc és Tabita Vulturar atléták, Eugen Patru íjász és Eduard Moescu kerékpározó. A magyar színeket 37 versenyző, illetve egy ugyancsak sportolói státusban lévő kerékpáros kísérő, azaz guide képviseli, tőlük 15 érmet remélnek.
Novák Károly Eduárd tegnap megtartotta az első országúti biciklis edzését Tokióban. „Nem volt könnyű, az időjárás itt extra kihívást jelent, a befektetett energia majdnem kétszeres. A forró és párás levegő nagyon izzaszt, ez egyáltalán nem kellemes, de azért minden jól ment, elégedett vagyok.
Sikerült picit körülnéznem is, lenyűgözött a természet, a japán emberek szépérzéke, a természet iránti tiszteletük és szeretetük, a tisztaság. Mindez a fegyelmezettségüknek és az oktatásuknak köszönhető, ez a fegyelem pedig az élet minden apró részletében megfigyelhető. Ebből a szempontból is Japán egy nagyon különleges élmény” – nyilatkozta Novák.
Jó hírek érkeztek a Sepsi OSK háza tájáról: Daniel Vîrtej ismét együtt készül a csapattal, az edzéseken pedig hosszú idő után Sigér Dávid is feltűnt.
Lovasíjászatban, lovasbirkózásban és tenge iluban is kipróbálták magukat a székelyföldi sportolók a Kirgizisztánban megrendezett 6. Nomád Világjátékokon. Az eredmények mellett elsősorban felbecsülhetetlen tapasztalatokkal tértek haza.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
