A szerdai sajtótájékoztatón a MOB-vezető hangsúlyozta, száz százalékban sikerült teljesíteni az előzetes elképzeléseket, és felidézte, hogy 2019-ben még csak 13 érem állt a szakmai prognózisban.
– sorolta Kulcsár Krisztián hozzátéve, az ökölvívás, az atlétika és a torna ugyanakkor hiányérzetet hagyott maga után.
Fábián László sportigazgató – az eredeti évszámra és a magyar medálok számára utalva – „húsz-húsz-húszként” összegezte a tokiói játékokat. Kiemelte továbbá, hogy
az egymillió lakosra jutó aranyak számában az idei olimpia előtt Finnország volt az első, jelenleg viszont már Magyarország áll az örökrangsor élén.
„Rég nem látott eredmény jött ki most Japánban, és picit fáj a szívünk a magyar bronzot is hozó karatéért, amely Párizsban már nem lesz műsoron, de remélhetőleg nem utoljára láttuk olimpián” – fejtette ki Fábián László.
Vékássy Bálint főtitkár közölte, elegendőnek bizonyult az a 956 millió forint, amit a tokiói játékokra szánt a MOB.
„A japán szervezők nem mindig tudtak száz százalékot hozni, akadtak logisztikai problémák, de 90 ezer akkreditált esetén ez nem róható fel – tette hozzá.
A magyar sportolók hat arany-, hét ezüst- és hét bronzéremmel tértek haza Japánból.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
