Két gyorskorcsolya-válogatott technikusa az olimpián a csíki Imre Emil
A sportembert Milánóban értük el, és odaadóan válaszolt a Székely Sport kérdéseire.
– Imre Emil arany- és ezüstérmet nyert rövidpályás gyorskorcsolyában a 2013-as romániai Téli Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF/FOTE). Akkor sok ígéretet kapott, de végül kevés valósult meg. Hogyan alakult azóta az életútja, pályafutása?
– Tizenhárom évvel ezelőtt, 2013-ban az EYOF-on sikerült egy arany- és egy ezüstérmet szereznem. Sajnos abban az évben a Romániai Gyorskorcsolya-szövetség megszűnt, így az EYOF után ebben a sportágban nagyon nehézzé vált a továbblépés. A Csíkszeredai ISK-ra és a Csíkszeredai Sportklubra számíthattunk, ők finanszírozták az edzéseinket és versenyeinket, emellett a szüleink és időnként szponzorok is segítettek. Kiemelném a MOL tehetségtámogató programját, amely korábban és később is sokat jelentett számomra. Az EYOF után Laczkó Csaba és cége egy lábra öntött gyorskorcsolyacipőt vásárolt nekem.
Sportolóként országos bajnoki címeket nyertem, kisebb nemzetközi versenyeken indultam, az ifjúsági világbajnokságon pedig 21. helyezést értem el.
Bákóban végeztem el a testnevelőtanári szakot és szereztem edzői képesítést, majd Magyarországon gyorskorcsolya szakedzői mesterképzést és sportmenedzser mesterszakot is elvégeztem, utóbbit idén fejeztem be. 21 évesen hagytam abba a versenysportot. Nem vertem nagy dobra a döntést, egyszerűen továbbléptem: egyetemre jártam, Budapestre költöztem, hét évet éltem ott, edzőként dolgoztam, illetve más munkákból tartottam fenn magam.
– Szakemberként, technikusként nem ez az első olimpiája. Most kiket segít, és mi a feladata?
– Jelenleg a magyar nagypályás gyorskorcsolyázót, Kim Minseokot segítem, ő Magyarország egyetlen képviselője ebben a sportágban. Az ő korcsolyáját hajlítom, élezem, technikailag készítem fel, és végig mellette vagyok.
Kialakult közöttünk egy erős szakmai és bizalmi kapcsolat: ha látja, hogy rendben van a felszerelés, akkor nyugodtan megy fel a jégre, tudja, hogy technikai gond nem lehet. Emellett segítem a kazahsztáni short track válogatottat is. Van saját technikusuk, de a háttérben én is jelen vagyok, eszközökkel, tapasztalattal, szakmai tanácsokkal.
– Sokak számára nem tiszta, miért váltott országot a két olimpiai bajnok magyar short track versenyző. Ön hogyan látja ezt?
– A Liu fivérek története nagyon összetett, ezt nem lehet néhány mondatban elintézni. Biztos vagyok benne, hogy több tényező játszott szerepet. Sokan a pénzt emlegetik, mások a szövetséggel való konfliktusokat. Én nem szeretnék senki felett pálcát törni. A vezetőedzőjük, Lina távozása szerintem kulcstényező volt. Gyermekkoruk óta nagyon erős, szinte családi kapcsolat kötötte őket hozzá. Amikor ő Kínába ment, ez nagy hatással volt rájuk. A médiában és a közösségi oldalakon rengeteg negatív megnyilvánulás érte őket, ami szintén szomorú. Nem ismerjük a teljes háttértörténetet. Kínában is komoly karriert futottak be, bár most Shaolin Sándor nem került be az olimpiai keretbe. Összességében úgy gondolom, elérték azt, amit akkor célul tűztek ki.
– Merre fejlődik a rövid- és a nagypályás gyorskorcsolya?
– A rövidpályás gyorskorcsolya egyre inkább kontaktsporttá vált. Az elmúlt tíz évben óriási gyorsuláson ment keresztül a sportág, ez jól látszik a futamidőkön és köridőkön is. Ebben szerepet játszanak az edzésmódszerek, a technikai felszerelések, a korcsolyázási technika fejlődése. A nagy korcsolyahatalmak – hollandok, kínaiak, koreaiak, japánok – tudományos háttérrel dolgoznak: videóelemzések, anyagvizsgálatok, a penge és a jég közötti súrlódás elemzése, speciális képletek és modellek segítik a munkát. Én is folyamatosan kísérletezem új szerszámokkal, megoldásokkal, amelyek csökkentik a súrlódást és stabilabb csúszást biztosítanak.
A nagypályás gyorskorcsolyában a tömegrajtos szám, a mass start hozott nagy áttörést. Rendkívül népszerű, a stadionok megtelnek, 30 férfi, illetve 30 nő versenyez egyszerre. Itt lekerekített pengét és sisakot használnak, a futóruha is eltér a hagyományostól. Ez egy kifejezetten jó újítás, örülök, hogy a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) bevezette.
Nyílt háború lett, rendre egy magyar zászlóért büntették az FK Csíkszeredát
Minden korábbit felülmúló bírság és halmozódó szankciók után sajtótájékoztatón értékelte a helyzetet Szondy Zoltán: az FK Csíkszereda elnöke kettős mércéről, elhúzódó jogi küzdelemről és a szimbólumok betiltását elutasító álláspontról beszélt.
A GYHK volt edzője nem is gondolta volna, hogy menesztik a kupafiaskó után
A Gyergyói Hoki Klub vezetősége néhány nappal ezelőtt menesztette Markus Juurikkala vezetőedzőt, aki a tavaly mindent megnyert, amit lehetett a piros-fehérekkel. A távozó szakember büszke arra, ahogy a csapat reagált a menesztése hírére.
A gyalogátkelőn gázoltak el egy fiatal lányt Csíkszeredában
Megsérült egy fiatal lány, miután a gyalogátkelőn elgázolták vasárnap este Csíkszeredában, a Brassói úton.
Brutális gyilkosság Kalotaszegen: egy nap alatt elfogták a feltételezett elkövetőt
Az egész falut megrázta egy 65 éves férfi meggyilkolása Magyarlónán: a holttestet szombaton találták meg a rendőrök, és azonnal nagyszabású nyomozás indult az elkövető felkutatására.
Magyar Péter újra nyilvános vitára hívta Orbán Viktort
Sorsfordító pillanatban vagyunk, most dől el, hogy maradunk egy félelemre, gyűlöletre és lopásra épülő rendszerben, vagy visszavesszük végre a jövőnket – mondta a Tisza Párt elnöke vasárnap Budapesten, a Hungexpo területén tartott évértékelő beszédében.
Ez a moldovai mozgókép úgy mutatja meg a maffiaállamot, hogy a nézőben megfagy a vér
A Plaha című tíz részes tévésorozat a szó metaforikus értelmében hidegre teszi közönségét. Pontosan úgy, ahogy a moldovai (vagy román, emlékezzünk csak Sorin Ovidiu Vîntura és társaira) maffiaállam konkrétan hidegre tette az ország népét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
