A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) végrehajtó bizottsága elfogadta, hogy a 2. Liga új idényében négy klubnak nem lesz feljutási joga az élvonalba, ezek a Bukaresti Steaua, a Nagybányai Minaur, a CSM Slatina és az Újszentesi SK. Mellettük a Sellenberki SK is ugyanebben a helyzetben volt, de időközben sikerült megoldást találnia. A többi tizenhat csapat elvileg jogosult a feljutásra, de lehetséges, hogy közülük különféle problémák miatt néhányan nem kapnak licencet az élvonalbeli bajnokságra.
A törvény értelmében azok a klubok, amelyeket állami költségvetésből tartanak fenn, nem juthatnak fel az első osztályba, a bajnokságot szervező Hivatásos Labdarúgóliga (LPF) kötelékébe ugyanis csak magánjogi társaságok tartozhatnak.
A legfontosabb a Bukaresti Steaua esete, amely akárcsak az előző szezonban, az új kiírásban sem jogosult a feljutásra, holott a klubnak egyértelműen az élvonalbeli szereplés a célkitűzése. A Steaua nagyjából 2 millió euró körüli költségvetéssel rendelkezik erre a szezonra, ami elegendő kell legyen a feljutás kiharcolására.
A fővárosi klubnak hasonló volt a költségvetése az előző idényben is, amelyben a negyedik helyen végzett a felsőházi rájátszásban, de kénytelen volt lemondani az osztályozós párharcról, éppen azért, mert nem rendelkezett feljutási joggal. Helyette a Concordia Chiajna vett részt az osztályozón, amely végül csak büntetőkkel veszített a Chindia Târgoviște ellen.
A Gyergyói Hoki Klub vezetősége néhány nappal ezelőtt menesztette Markus Juurikkala vezetőedzőt, aki a tavaly mindent megnyert, amit lehetett a piros-fehérekkel. A távozó szakember büszke arra, ahogy a csapat reagált a menesztése hírére.
Súlyos következményekkel járt Radu Petrescu számára a Petrolul Ploiești–FC Argeș mérkőzésen elkövetett hibája. A román sajtó információi szerint a játékvezetőt 12 fordulóra tiltották el, így számára véget érhetett az idei Szuperliga-szezon.
Kasszásnőt ért bántalmazásról számoltak be lapunknak, amely az egyik sepsiszentgyörgyi nagyáruház önkiszolgáló részlegénél történt. A rendőrségnél megerősítették, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
„Hát szerinted lenne autópálya, gyár, új lakónegyed, pláza ebben az országban, ha hagynánk, hogy mindenki, bárki beleszóljon? Ha hagynánk, hogy az az ember, aki meg tudja csinálni és aki meg is csinálja, elbukjon valami rongyos egy-két milliós tyúkperen?”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!