A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) végrehajtó bizottsága elfogadta, hogy a 2. Liga új idényében négy klubnak nem lesz feljutási joga az élvonalba, ezek a Bukaresti Steaua, a Nagybányai Minaur, a CSM Slatina és az Újszentesi SK. Mellettük a Sellenberki SK is ugyanebben a helyzetben volt, de időközben sikerült megoldást találnia. A többi tizenhat csapat elvileg jogosult a feljutásra, de lehetséges, hogy közülük különféle problémák miatt néhányan nem kapnak licencet az élvonalbeli bajnokságra.
A törvény értelmében azok a klubok, amelyeket állami költségvetésből tartanak fenn, nem juthatnak fel az első osztályba, a bajnokságot szervező Hivatásos Labdarúgóliga (LPF) kötelékébe ugyanis csak magánjogi társaságok tartozhatnak.
A legfontosabb a Bukaresti Steaua esete, amely akárcsak az előző szezonban, az új kiírásban sem jogosult a feljutásra, holott a klubnak egyértelműen az élvonalbeli szereplés a célkitűzése. A Steaua nagyjából 2 millió euró körüli költségvetéssel rendelkezik erre a szezonra, ami elegendő kell legyen a feljutás kiharcolására.
A fővárosi klubnak hasonló volt a költségvetése az előző idényben is, amelyben a negyedik helyen végzett a felsőházi rájátszásban, de kénytelen volt lemondani az osztályozós párharcról, éppen azért, mert nem rendelkezett feljutási joggal. Helyette a Concordia Chiajna vett részt az osztályozón, amely végül csak büntetőkkel veszített a Chindia Târgoviște ellen.
Az öt bajnoki óta nyeretlen Sepsi OSK elnöke, Diószegi László elégedetlen csapata játékával. Leszögezte, a gyenge eredmények miatt a jövőben elkerülhetetlenné válhat az edzőváltás. Szerinte a hátterében öltözői széthúzás állhat.
Marius Corbu kezdőként kapott lehetőséget, a Ferencváros pedig történelmi győzelmet aratott az AC Milan otthonában a labdarúgó Európa Liga alapszakaszának negyedik fordulójában.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!