A már elfogadott memorandum lehetővé teszi, hogy a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) által készített rangsorolás alapján a költségvetésből megduplázzák azokat az összegeket, amelyeket a klubok utánpótlás-nevelésre költenek. Mindez azt jelenti, hogy az FK Csíkszereda által működtetett Székelyföld Labdarúgó Akadémia és a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK is részesülhet román állami támogatásban. A 2023–2024-es idényre vonatkozó futballakadémiai rangsorban az FK Csíkszereda sorozatban másodszor a második helyet foglalja el, míg a Sepsi OSK a tavalyi 13. pozícióból az ötödikre lépett előre.
Az élvonalban szereplő, leggazdagabb romániai klubokat az FRF korábban arra kötelezte, hogy hozzák nyilvánosságra a pénzügyi jelentéseiket, amelyek a licenc megszerzésérére irányuló dokumentáció részét képezik. Az adatok a 2023-as naptári évre vonatkoznak, a következtetés pedig egyértelmű:
a saját gyerek- és ifjúsági központjukra fordított kiadások az összes csapat átlagában alig érték el a bevételek 10 százalékát
– állapította meg elemzésében a Golazo.ro portál.
A klubok összesen több mint 114 millió eurót termeltek. A bevételi források a jegyeladások, a televíziós közvetítési jogok, a szponzoráció és a reklám, az UEFA, a játékoseladások és csak néhányuk esetében a közpénzek voltak.
A gyerekekre és ifjúságiakra fordított összes kiadás 11,5 millió eurót tett ki. Ez csapatonként átlagosan valamivel több mint 700 ezer eurót jelent.
A kimutatás szerint messze a legtöbbet a Bukaresti Rapid költötte a saját utánpótlás központjára, amely átlépte a kétmillió eurós küszöböt. Mögötte az Universitatea Craiova (1,4 millió) és a Konstancai Farul (1,36) következik a képzeletbeli dobogón, az élmezőnybe pedig még az FCSB (1,32) és a Sepsi OSK (1,2) fért be.
A helyi hatóságoktól vagy állami költségvetésből származó pénzhez jutó klubok közül a Sepsi költötte a legtöbbet.
A háromszékiek több mint 1 millió euróval szerepelnek a fenti listán, de a helyi önkormányzattól és a budapesti kormánytól származó bevétel is hatalmas volt, közel 4,3 millió euró. Mellettük a Voluntari és a Kolozsvári U kapta a legtöbb közpénzt, és a Sepsi után ők következnek az utánpótlásra fordított összegek tekintetében.
Érdekesség, hogy 2023-ban a Szuperliga klubjainak mindössze a fele, nyolc csapat részesült helyi, vagy állami támogatásban, a Sepsi OSK, a Voluntari, a Kolozsvári U, a Jászvásári Poli, a Galaci Oțelul, az Hermannstadt, az Aradi UTA és az FC Botoșani.
A másik oldalon, a legkevesebbet a Hermannstadt (220 ezer euró), az FCU Craiova (220), a Jászvásári Poli (260), az Oțelul (260) és a Petrolul (280) költötte a gyerek és ifjúsági központjára.
Ami az élvonalbeli klubok utánpótláscsapatainak teljesítményét illeti, az előző szezonban a bajnokságban és a kupában való menetelést figyelembe véve az FCSB szerepelt a legjobban, amely három trófeát szerzett és négy döntőt játszott, mellette a Farul és a Kolozsvári U két-két címet nyert, az U Craiova egy aranyat szerzett, míg a Rapidnak csak egy döntő jött össze.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Az önbizalomhiány a csapat egyik legnagyobb problémája az FK Csíkszereda nemrég kinevezett vezetőedzője szerint. Valentin Suciu minél hamarabb elérné az első győzelmet a Szuperligában. Saját játékfilozófiát és harcos mentalitást szeretne.
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!