Mennyit költöttek utánpótlás-nevelésre az élvonalbeli klubok?
A már elfogadott memorandum lehetővé teszi, hogy a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) által készített rangsorolás alapján a költségvetésből megduplázzák azokat az összegeket, amelyeket a klubok utánpótlás-nevelésre költenek. Mindez azt jelenti, hogy az FK Csíkszereda által működtetett Székelyföld Labdarúgó Akadémia és a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK is részesülhet román állami támogatásban. A 2023–2024-es idényre vonatkozó futballakadémiai rangsorban az FK Csíkszereda sorozatban másodszor a második helyet foglalja el, míg a Sepsi OSK a tavalyi 13. pozícióból az ötödikre lépett előre.
Az élvonalban szereplő, leggazdagabb romániai klubokat az FRF korábban arra kötelezte, hogy hozzák nyilvánosságra a pénzügyi jelentéseiket, amelyek a licenc megszerzésérére irányuló dokumentáció részét képezik. Az adatok a 2023-as naptári évre vonatkoznak, a következtetés pedig egyértelmű:
a saját gyerek- és ifjúsági központjukra fordított kiadások az összes csapat átlagában alig érték el a bevételek 10 százalékát
– állapította meg elemzésében a Golazo.ro portál.
A klubok összesen több mint 114 millió eurót termeltek. A bevételi források a jegyeladások, a televíziós közvetítési jogok, a szponzoráció és a reklám, az UEFA, a játékoseladások és csak néhányuk esetében a közpénzek voltak.
A gyerekekre és ifjúságiakra fordított összes kiadás 11,5 millió eurót tett ki. Ez csapatonként átlagosan valamivel több mint 700 ezer eurót jelent.
A kimutatás szerint messze a legtöbbet a Bukaresti Rapid költötte a saját utánpótlás központjára, amely átlépte a kétmillió eurós küszöböt. Mögötte az Universitatea Craiova (1,4 millió) és a Konstancai Farul (1,36) következik a képzeletbeli dobogón, az élmezőnybe pedig még az FCSB (1,32) és a Sepsi OSK (1,2) fért be.
A helyi hatóságoktól vagy állami költségvetésből származó pénzhez jutó klubok közül a Sepsi költötte a legtöbbet.
A háromszékiek több mint 1 millió euróval szerepelnek a fenti listán, de a helyi önkormányzattól és a budapesti kormánytól származó bevétel is hatalmas volt, közel 4,3 millió euró. Mellettük a Voluntari és a Kolozsvári U kapta a legtöbb közpénzt, és a Sepsi után ők következnek az utánpótlásra fordított összegek tekintetében.
Érdekesség, hogy 2023-ban a Szuperliga klubjainak mindössze a fele, nyolc csapat részesült helyi, vagy állami támogatásban, a Sepsi OSK, a Voluntari, a Kolozsvári U, a Jászvásári Poli, a Galaci Oțelul, az Hermannstadt, az Aradi UTA és az FC Botoșani.
A másik oldalon, a legkevesebbet a Hermannstadt (220 ezer euró), az FCU Craiova (220), a Jászvásári Poli (260), az Oțelul (260) és a Petrolul (280) költötte a gyerek és ifjúsági központjára.
Ami az élvonalbeli klubok utánpótláscsapatainak teljesítményét illeti, az előző szezonban a bajnokságban és a kupában való menetelést figyelembe véve az FCSB szerepelt a legjobban, amely három trófeát szerzett és négy döntőt játszott, mellette a Farul és a Kolozsvári U két-két címet nyert, az U Craiova egy aranyat szerzett, míg a Rapidnak csak egy döntő jött össze.
Világrekord közelében: annyi gólt lőtt az FK Csíkszereda a Dinamónak, hogy nem fért be a jegyzőkönyvbe
Ritkán látott gólfesztivált rendezett az FK Csíkszereda női ifjúsági csapata: a klub 53 találatot számolt a Dinamo ellen, hivatalosan azonban 50–0 került a jegyzőkönyvbe. Az előbbi eredmény mindössze négy góllal marad el a Guinness női rekordjától.
Hosszú időre kidőlt a Brassói Corona pontgyárosa
Súlyos sérülés miatt hosszú időre kieshet David Levin, a Corona Brassó jégkorongcsapatának egyik meghatározó támadója. Az izraeli játékos a Csíkszeredai Sportklub elleni Erste Liga-mérkőzésen szenvedett felkartörést, és műtét vár rá.
Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
