Hirdetés

Kovács István, az elfeledett erdélyi magyar edzőlegenda

Edzői pályafutása során 12 trófeát nyert csapataival
Fotó: Anefo/Wikimedia Commons

2020. október 02., 19:58

Napra pontosan száz éve, 1920. október 2-án született a romániai futballtörténelem egyik legsikeresebb edzője, aki nem mellesleg magyar nemzetiségű volt. Az Ajax Amszterdammal kétszeres BEK-győztes Kovács Istvánra emlékezünk.

2020. október 02., 19:58

Kovács István sporttörténelmünk méltatlanul elfeledett alakja, a fiatal generáció tagjai közül bizonyára kevesen ismerik a nevét, amelynek hallatán még a sportkedvelők közül is sokan előbb asszociálnak az olimpiai bajnok ökölvívóra, vagy akár a nagykárolyi játékvezetőre, mint a kivételes képességű, karizmatikus labdarúgóedzőre.

Az 1995-ben Kolozsváron elhunyt szaktekintély karrierjét viszonylag keveset tematizálta a román és a magyar sportsajtó – kiemelkedő eredményeihez képest mindenképp –, miközben az Aranylabda-díjat megalapító France Football magazin tavaly minden idők ötven legnagyszerűbb szakvezetője közé sorolta.

Kovács István munkáját már az életében is sokkal jobban értékelték, elismerték külföldön, hazájában nem lehetett próféta.

Bár az Ajax-szal világraszóló sikereket ért el, a román válogatottól, illetve a szövetségtől két ízben is keserű szájízzel kellett távoznia.

Hirdetés

A legendás erdélyi edzőről a Székelyhon hetente megjelenő sportmellékletének, az Erdélyi Sport 2020. január 21-i számában terjedelmes portrét közöltünk, de arra gondoltunk, születésének századik évfordulóján – a teljesség igénye nélkül – újból felelevenítjük pályafutása emlékezetes pillanatait.

Kovács István •  Fotó: Forrás: wikipédia Galéria

Kovács István
Fotó: Forrás: wikipédia

Testvére megelőzte 

Kovács István története a romániai futball akkori fellegvárából, Temesvárról indult. Vasutascsaládba született és bátyjával együtt édesapjától örökölték meg a labdarúgás iránti szenvedélyt. A papa a Temesvári Kinizsiben rúgta a bőrt, és ugyanitt játszott ifiként Kovács Miklós is. Az Istvánnál kilenc évvel idősebb csatár válogatottságig vitte, tagja volt az első labdarúgó-vb-re (1930, Uruguay) elutazó román válogatottnak, majd a következő két világbajnokságon is részt vett. Egy alkalommal a magyar válogatottban is szerepelt.

A fedezetként, azaz középpályás-poszton játszó Kovács István labdarúgóként nem volt olyannyira sikeres, mint a testvére, de a Nagyváradi Atlétikai Clubban (NAC) együtt játszhattak. Miklós tanácsára 1942-ben Kolozsváron próbált szerencsét és a Szamos-parti városban később otthonára lelt.

Pár évvel korábban külföldön, az Olympic Charleroinál töltött három évet, de a második világháború kitörése miatt haza kellett menekülnie Belgiumból.

Kolozsváron több egyesületben is futballozott, előbb a KAC-nál, majd a Vasasban és a CFR-ben, labdarúgópályafutása utolsó állomásként pedig a Kolozsvári U-t erősítette.

Jó viszonyt ápolt a Ceaușescu-családdal

Ha a játékosként nem is alkotott maradandót, edzőként letette névjegyét a világfutballban. Kolozsváron az Universitatea, a Dermata és a CSM csapatát is irányította, mielőtt 1962-ben állami edzőnek nevezték ki, így Bukarestbe, a román válogatotthoz vezetett az útja. Románia nem jutott ki az 1966-os angliai világbajnokságra, majd az 1967-es Európai Nemzetek Kupájában (az Európa-bajnokságok elődje) csúfos, 7–1 arányú vereséget szenvedett a svájciaktól Zürichben. Ezt követően a Gică Popescu, Ilie Oană, Kovács István edzőhármast menesztették, utóbbi pedig a Bukaresti Steuához került.

A fővárosi csapatnál a temesvári vezetőedző kupaspecialistának számított, háromszor is megnyerte a sorozatot, ugyanakkor az 1967–68-as a bajnokságban is diadalmaskodott a katonacsappattal. Bukarestből 1971-ben óriási szenzációként Hollandiába került, ám a váltás nyilván nem lett volna lehetséges az akkori legfelsőbb politikai vezetés beleegyezése nélkül.

Ne titkoljuk el, Kovács István jó viszonyt ápolt a Ceaușescu-családdal, a visszaemlékezések szerint Elena Ceaușescu különösen szimpatizált az edzővel.

Így hát elengedték őt, az Ajaxhoz, azzal a feltétellel, hogy havi 200 dollárt kell utalnia a román államnak.

Amszterdami kalandok

Az Ajaxnál a totális futball atyjának tekintett Rinus Michels nyomdokaiba lépett, s bár a Johan Cruyff fémjelezte keret és a holland sajtó is kemény szkepticizmussal fogadta a keleti blokkból érkezett szakembert, Kovács rendkívül optimista személyiségével gyorsan elnyerte az Ajax-játékosok és az újságírók bizalmát. Az erdélyi edző szakított Michels vasszigorával, egy új szemléletet vezetett be a klubnál, nagyobb teret engedett a játékosok kibontakozására, a pályán és azon kívül is.

Kerékpárral vonult be az Ajax stadionjába •  Fotó: Anefo/Wikimedia Commons Galéria

Kerékpárral vonult be az Ajax stadionjába
Fotó: Anefo/Wikimedia Commons

A mindenhova kerékpárral közlekedő és amúgy keményen dohányozó Kovács BEK-győztes alakulatot vett át Michelstől, de kiváló pedagógusként sikerült egyben tartania a csapatot, amellyel elképesztő sikersorozatot produkált.

Irányításával Cruyffék újabb két alkalommal győzedelmeskedtek a legrangosabb európai sorozatban, ehhez jött még az Európai Szuperkupa, az Interkontinentális Kupa, három holland bajnoki cím, illetve a Holland Kupa megnyerése.

Kováccsal a kispadon szenzációs számokat produkált az Ajax, amely abban a két idényben a mérkőzések 85 százalékában győztesen hagyta el a pályát, mindezt 3,5-ös meccsenkénti gólátlag mellett. Az erdélyi szakember az egyik legsikeresebb edzőként írta be magát az amszterdami klub történetébe, távozásakor a játékosok egy Renault gépjárművel ajándékozták meg kedvelt trénerüket. Az Ajax a következő években szétesett…

Hősünket Franciaországban is rendkívül nagyra tartják, ugyanis a francia szövetség szakmai igazgatójaként ő rakta le az 1984-ben Eb-aranyérmes, Platini-féle válogatott alapjait. Ugyanakkor nagy szerepet vállalt a claierefontaine-i edzőközpont megalapításában. Innen került ki később az 1998-ban világbajnok gárda több meghatározó tagja. Kovács István 1976-ban hazarendelték, a Román Labdarúgó Szövetségnél több vezetőpozíciót is betöltött, nem hivatalos szövetségi kapitányként is tevékenykedett, de ezt az időszakot sem övezték sikerek a válogatottnál.

Edzői karrierje végén Görög Kupát nyert a Panathinaikosszal, majd az AS Monacónál fejezte be pályafutását, a francia klubnál bizonyos Arsene Wenger váltotta a kispadon.

74 évesen hunyt el Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben nyugszik.

Az amszterdamiak kispadján •  Fotó: Rob Mieremet, Anefo/Wikimedia Commons Galéria

Az amszterdamiak kispadján
Fotó: Rob Mieremet, Anefo/Wikimedia Commons

„Különleges ember és szakember”

Kovács Istvánt így jellemezte Mircea Lucescu, a Dinamo Kijev 75 éves vezetőedzője:

„Pista bá egy különleges szakember és ember volt, a legnagyobb edzők egyike, akik valaha tevékenykedtek. Emlékszem az Ajax nagyszerű csapatára, Cruyff nemzedékére, akiket edzett.

Pisti egy kedélyes, bohém, tréfás ember volt, akitől minden nap valami újat lehetett tanulni. Az azokban az években felnőtt szakembergárda sokat köszönhet neki. Sajnos, a mai fiatalok már semmit nem tudnak róla”

– olvasható a kolozsvári származású, Magyarországon élő sportújságíró, Móra László „Kovács István – a futballpápa – Jenei Imre – úriember a pályán” című könyvében.

Egyébként maga Kovács István is adott ki könyvet, még 1975-ben, francia nyelven, „Football total” címmel.

szóljon hozzá!
Hirdetés
Hirdetés
Ajánljuk még

Vége a várakozásnak, kicsikarta az első győzelmét az FK Csíkszereda (videóval)

Remek meccset hozott össze a labdarúgó Szuperliga utolsó két helyezettje, a helyzetekben gazdag párharcban a sereghajtó FK Csíkszereda hazai pályán 2–1-re felülmúlta az FC Voluntari-t, ezzel megszerezte első győzelmét a bajnokságban.

Valentin Suciu: Kijött az igazi FK-csapatszellem

Nyitra Szabolcs első Szuperliga-góljával legyőzte az FC Voluntari együttesét az FK Csíkszereda, megszerezte első bajnoki sikerét ebben az idényben. Valentin Suciu csapata fontos pontokkal gazdagodott, de a lefújásig keményen meg kellett dolgoznia.

Székelyhon

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő

Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.

`
Krónika

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme

Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.

Krónika

Honosítás: az EMNT demokrácia-központjainak sorsára jutott az RMDSZ alapítványa

Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.

Főtér

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Ez is érdekelheti

Levenné a fölösleges terheket a csapatvezetők válláról az újdonsült Hargita megyei focielnök

Egyöntetű szavazással Hompoth Dezsőt választották a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület elnökévé a következő négy évre. A székelyudvarhelyi sportvezetőt a terveiről és a megyei labdarúgás előtt álló feladatokról kérdeztük.

Az FK Csíkszereda két fiatalja kapott behívót a korosztályos válogatottakba

Összegyűl a román U16-os és U17-es korosztályú labdarúgó-válogatott, mindkét együttes keretébe az FK Csíkszereda egy-egy játékosa kapott behívót.

Három év felfüggesztettet kapott a Sepsi OSK korábbi kapusa

Jogerősen három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Răzvan Begant. A Sepsi OSK korábbi kapusának egy bukaresti bántalmazás miatt 30 ezer eurós kártérítést is fizetnie kell.

Tamás Zoltán átadja a stafétát: 27 év a Hargita megyei futball szolgálatában

Új elnöke lesz a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesületnek. Tamás Zoltán az első mandátumának körülményeiről, a megyei labdarúgás fejlődéséről, az eredményekről és a még megoldásra váró feladatokról is beszélt. Nyugodt szívvel adja át a stafétát utódjának.

Elutasították a fellebbezést, Burleanu marad az FRF élén

Elveszítette a Nemzetközi Sportdöntőbíróságon (TAS) indított eljárását Ilie Drăgan, aki Răzvan Burleanu negyedik egymást követő elnöki mandátumát támadta meg. A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) elnöke így legalább 2030-ig hivatalában marad.

Válsághelyzetben vette át új klubját, de nem hátrál meg a kihívásoktól László Csaba

Pályafutása során sokadszor vállalta el mélyponton lévő csapat irányítását a rutinos székelyudvarhelyi szakember. László Csaba a Székely Sportnak elmúlt egy évnyi szünetéről és az albániai kinevezés hátteréről is mesélt.

Megbüntette az italozó stábtagokat a román szövetség

Fizetéscsökkentéssel szankcionálta a Román Labdarúgó-szövetség az U21-es válogatott négy stábtagját, miután érintettek voltak a hivatalos program elhagyásában.

Románia és Magyarország is dobogós lett az U23-as minifoci Eb-n

Románia a második, Magyarország a harmadik helyen végzett a héten Horvátországban rendezett U23-as korosztályú minifoci Európa-bajnokságon.

Egyetlen pályázó van a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület elnöki tisztségére

Jóváhagyták a jelöléseket a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület (HMLE) október 22-i tisztújító közgyűlésére. Az elnöki és az alelnöki tisztségre is egy-egy jelölt indul. Megszavazzák a különböző bajnoki osztályok és szakágak képviselőit is.

Olyan akart lenni, mint Hagi, játékvezetőként jutott a csúcsra Kovács István

A tehetség önmagában kevés, a videóbíró pedig nem veszi le a felelősséget a játékvezetőről – hangsúlyozta Kovács István Sepsiszentgyörgyön. A három európai kupadöntőt vezető szakember a MindFormers keretében beszélt pályafutásáról.

Hirdetés
Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!