Kerekes Ágoston: „egy követ én is rátettem a csíki futball piramisára”
A sepsibükszádi Kerekes Ágoston rendszeresen feljár Csíkszeredába, az FK hazai mérkőzéseire. A csíki csapat legutóbbi, Petrolul elleni meccse előtt készségesen válaszolt kérdéseinkre.
– Hogyan kezdődött? Mikor került kapcsolatba először a labdarúgással?
– Egész gyerekkoromtól. Tizenévesen, a sepsibükszádi falusi csapatban kezdtem. Tizenkét-tizenhárom évesen már a felnőttek között játszottam. Kilencedikes koromban kerültem Sepsiszentgyörgyre, ahol tizedik osztályig kézilabdáztam is, de aztán csak futballedzésekre jártam. Domokos Sándor volt az edzőm, nála játszottam. Egy év múlva már a felnőttcsapat ifjúsági játékosa lettem, mert akkoriban is kötelező volt egy ifijátékost pályára küldeni. Aztán jött a katonaság: amint befejeztük a középiskolát, már októberben el is vittek. A Steauához kerültem Bukarestbe, a sport századhoz, de ott nem játszottam, mert akkor éppen szünetelt az ifjúsági bajnokság (Tineret-rezerve). Jó társaságba kerültem, együtt voltam például Ugron Endrével, Balog Zozóval és Bagoly Zolival, a jégkorongozó Prakabbal.
– Az OSC akkor a B divízióban szerepelt, elég kemény csapat volt…
– Így igaz. Több neve is volt a csapatnak: játszottam az Olt Textilnél, később lett Munkás Sportklub, majd IMASA. Sajnos az 1987–88-as idény végén kiestünk a B Ligából. Ezután átpasszoltak a harmadik ligás Elektrohoz, hogy nyerjünk bajnokságot, de végül második helyen végeztünk. Ősszel – már nem is emlékszem pontosan, miért – elhatároztam, hogy nem maradok Sepsin. Deáky igazgató úr közbenjárásával Csíkszeredába kerültem, az IPIC-hez, amely később Rapid lett.
– Játékosként érkezett. Mikor kezdődött az edzői pályafutása?
– Igen, játékosként jöttem. Az edzői pályafutásom 1989 őszén kezdődött.
– Kik játszottak akkor a csíki csapatban? Az 1990-es évek elején nagyon jó gárdát sikerült összeraknia, amellyel a Román Kupában a legjobb 16 közé jutottak.
– Igen, de ez egy hosszabb folyamat volt. Amikor itt kezdtem, a Csíkszeredai Traktornál, majd az IPIC-nél, nagyrészt a korábbi csapattársakkal dolgoztam együtt: Horváthtal, Balázs Árpival, Gagyival, Pauguékkal, Dragomirral, Barbúval, Sorleával és másokkal.
– Hogyan történt az edzői kinevezés?
– A régi csapattársak többsége már abbahagyta, amikor én átvettem a csapatot, de néhányan maradtak. A vezetők, Csukás Levente és Kovács Matyi (Isten nyugtassa!), unszoltak, hogy vállaljam el a csapatot. Mondtam, hadd aludjak rá két éjszakát.
Jöttek a fiatalok: Péter Isti és Albu Laci, felhoztuk Ilyés Robit az ifiktől, Gyergyóból elhoztuk Ábrahámot, Kézdivásárhelyről Szvinyukot, Balánbányáról Mihăilát és Mihály kapust – ők akkor még fiatalok voltak. Székelykeresztúrról jött Gindella, és ott voltak a csapatban meghatározó játékosok a Szabó testvérek is.
– Visszaemlékszem egy nagyon jó szabadrúgáslövőre, Bónára. Ő hogyan került a csapathoz?
– A Hunyad megyei születésű Bóna Dániel Csíkszeredában volt sorkatona, így került hozzánk. Nagyon technikás játékos volt, érezte a játék ritmusát. Nem volt nagy munkabírású, nem robotolt, de a technikai megoldásaival pluszt adott a csapatnak – ez volt az ő erőssége.
– A csapat a Román Kupában is nagyot ment, bejutott a legjobb 16 közé…
– Igen, az volt a csúcs. Csíkszeredába jött az akkor élvonalbeli Electroputere Craiova, ahol Sorin Cârțu is játszott. Meneteltünk a kupában, jó volt a csapat, a közönség is élvezte a játékot.
– Utána hogyan alakult a kapcsolata futballal?
– Megkerestek Mikóújfaluból, ahol működött egy bányászcsapat. Oda vittem magammal Albut, Györgyöt, Mihályt és Szabó Attilát. Nagyon jó csapatot építettünk, még ma is emlegetik, hála Istennek. Bajnokságot nem nyertünk, mert mindig voltak „háttércsapatok”, ahol nem mindig a futballtudás számított... Amíg a bánya működött, addig volt futballcsapat. Az egyik idényben hét ponttal vezettük a tabellát, de végül nem engedték, hogy bajnokok legyünk.
– Most nyugdíjas, de továbbra is követi a labdarúgást?
– Igen, 2020 óta nyugdíjas vagyok, de a futballtól nem szakadtam el. Rendszeresen követem a Sepsi OSK és az FK Csíkszereda mérkőzéseit. A csíki meccsekre bérletet váltottam, mindig feljövök.
– Mi a véleménye a mostani FK Csíkszeredáról?
– A játékosállomány jó. Van két-három olyan futballista – neveket nem mondok –, aki túl sokat cipeli a labdát.
Szerintem fontos lenne, hogy a szélsők gyakrabban fussanak fel, jöjjenek a keresztlabdák, a hosszú passzok. Ez egy saját vélemény. A Sepsinél pedig szerintem teljes átalakulásra van szükség.
– Kikkel tartja a kapcsolatot az akkori csapatból, és kikre a legbüszkébb?
– Akikkel találkozom: Péter Isti, György, a Szabó testvérek – látom, hogy ők is rendszeresen ott vannak a mérkőzéseken. Balázzsal, Gurăuval, Horváth Vilivel is beszélek sokszor. Az egykori tanítványaim közül ketten ma az FK Csíkszereda stábjában dolgoznak: Ilyés Róbert és Albu László.
Egyébként Sepsibükszádon szomszédok vagyunk Marin Barbuval (Magiunnal), aki játékosként és edzőként is maradandót alkotott a háromszéki, illetve a romániai futballban. Ő most megfigyelői feladatokat kap, és én is szoktam vele járni mérkőzésekre.
Közeleg a székely futballünnep: az FK Csíkszeredához látogat a Sepsi OSK a Román Kupában
Székely rangadót rendeznek kedden, október 28-án a labdarúgó Román Kupában: az FK Csíkszereda a Sepsi OSK-t fogadja. A hazaiak győzelmet remélnek, és hét ponttal reális esélyt látnak a továbbjutásra. A belépőket hétfőn délután kezdik értékesíteni.
Székely himnusz és közös sörözés: tíz éve még a barátság jegyében játszott egymással az FK Csíkszereda és a Sepsi OSK
Nagy várakozás előzi meg az FK Csíkszereda–Sepsi OSK közti Román Kupa mérkőzést, annál is inkább, mivel a 2014–2015-ös idény óta most először találkozik hivatalos tétmeccsen a két székely topcsapat. Nézzük, tíz évvel ezelőtt melyiküknek állt a zászló.
Baleset miatt tönkrement családért fognak össze
Balesetben hunyt el egy gyergyószentmiklósi édesapa vasárnap, özvegyen maradt felesége pedig intenzív osztályon fekszik, miután életmentő műtétet végeztek el rajta. Őt két kislány várja haza. Az összetört család megsegítésére adománygyűjtést szerveznek.
Felszentelték Bukarestben a világ legnagyobb ortodox templomának szentképeit
Dániel román és I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka felszentelte vasárnap a világ legnagyobb ortodox keresztény templomának számító, 15 év alatt felépített bukaresti Nemzeti Székesegyház mozaik szentképeit.
Eladja külföldi eszközeit a Lukoil az amerikai szankciók miatt
Oroszország egyik legnagyobb olajtermelője, a Lukoil bejelentette, hogy eladja külföldi eszközeit az Egyesült Államok által a cég és leányvállalatai ellen bevezetett új szankciók miatt.
Helikopterrel vitte a kenőpénzt az ismert üzletember – pénteki hírmix
Úgy néz ki, kivonul Romániából a Carrefour. Továbbá: irdatlan mennyiségű száraztésztát importálunk feleslegesen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
