A nagykárolyi játékvezető ismertette, hogy a FIFA játékvezetői bizottságának döntése volt, hogy nem vezetett egyetlen mérkőzést sem középbíróként, amit a társaival, Mihai Artene és Vasile Marinescu partjelzőkkel elfogadtak.
„Miután megérkeztünk, megfelelően felkészültünk, akárcsak a többi játékvezető, akiket beválasztottak, hogy részt vegyenek a világbajnokságon. Alapvetően számunkra megtiszteltetés volt, hogy ott lehettünk, és annak bizonyítékaként, hogy elégedettek voltak a felkészültségünkkel, engem és a társaimat nyolc mérkőzésre delegáltak tartalék játékvezetőként. Tapasztalatot szereztünk, amelyek segíteni fognak nekünk a jövőbeli tornákon, a 2024-es Európa-bajnokságon és a 2026-os világbajnokságon” – közölte Kovács István a Román Labdarúgó Szövetség hivatalos honlapjának adott interjúban. Hozzátette,
az idei év volt a legsikeresebb számára, büszke vagyunk arra, hogy a legmagasabb szinten képviselhették Romániát, és a jövőben is meg akarnak felelni az európai, a nemzetközi és a hazai szövetségek elvárásainak.
Arra a kérdésre, hogy nem volt-e csalódott, hogy egyik mérkőzésen sem kapott feladatot középbíróként, Kovács István úgy válaszolt, hogy mindenki ezt szeretné, de kiemelte,
ezzel a nyolc meccsel tartalékként talán többet nyert, mint egyetlen meccsel középbíróként.
Kovács István kitért a mérkőzéseken elrendelt, szokatlanul sok hosszabbításpercre is. Mint mondta, a torna előtt volt egy sajtótájékoztató, amelyen Pierluigi Collina, a FIFA játékvezetői testületének vezetője megemlítette, hogy szeretné megnövelni a tényleges játékidőt. „Én is ezen a véleményen vagyok. Amikor sok percet veszítünk el a sérülések, cserék, időhúzások miatt, akkor jó, ha a végén hozzáadjuk a kiesett időt” – jegyezte meg.
A világbajnokságon alkalmazott félautomata lesrendszerrel kapcsolatban elmondta, hogy ezt a rendszert is még tökéletesíteni kell a jövőben. „A technológia egy eszköz a futballban, de úgy gondolom, hogy a jövőben a futballt nem a technológia fogja irányítani a pályáról, hanem továbbra is játékvezetőkre lesz szükség. Biztos vagyok benne, hogy ezt a rendszert is tökéletesíteni fogják, hogy ne forduljanak elő hibák”.
Az egyik legjobb romániai játékvezetőt lenyűgözte a katari világbajnokság szervezése és a stadionokban uralkodott hangulat.
„Örülök, hogy részt vehettem ezen az eseményen, amely a világ legfontosabb sporteseménye. Büszke vagyok, és sok pozitív dologgal tértem haza. Kifogástalan volt a szervezés, a körülmények, a stadionok hangulata, mert öt mérkőzést nézőként élőben láthattam. Mindenről szuperlatívuszokban lehet beszélni, ez egy sikeres világbajnokság volt” – mutatott rá.
A 37 éves Kovács István negyedik játékvezetőként a Katar–Ecuador (0–2), az Uruguay–Dél-Korea (0–0), az Argentína–Mexikó (2–0), a Spanyolország–Németország (1–1), az Ecuador–Szenegál (1–2), a Szaúd-Arábia–Mexikó (1–2) és a Horvátország–Belgium (0–0) csoportmérkőzéseken, valamint a Portugália–Svájc (6–1) nyolcaddöntőben működött közre a katari világbajnokságon.
Hatpontos találkozót rendeztek pénteken, a Brassói Corona legyőzte a Csíkszeredai Sportklubot a jégkorong Erste Ligába és a romániai bajnokságba is beszámított mérkőzésen. A kemény összecsapás azonban vezéráldozattal is járt a brassóiak számára.
Március óta nem játszott tétmérkőzést a Sepsi OSK-ban Joonas Tamm, az észt válogatottban mégis lehetőséget kapott. A 34 éves középhátvédet ráadásul csatárként küldték pályára a legutóbbi Nemzetek Ligája-szünetben.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
