A világbajnokság hétfői játéknapján a három mérkőzés alatt több mint egy félidőnyi hosszabbítást láthattunk. Az első és második félidők végén felmutatott extra játékpercek szummája közel 50 percet tett ki.
Az Anglia–Irán találkozó például 117 perc játékidőt hozott, pedig a perzsák kapusát nagyjából „csak” tíz percig ápolták, de a Szenegál–Hollandia és USA–Wales meccseken nem volt ilyen eset, mégis mindkét párharcon 8-8 perc volt a ráadás a második félidők végén. Hogy miért?
Az ok egyszerű: a FIFA új irányelveket alkalmaz a katari foci-vb alatt, s ezt továbbá megspékeli az is, hogy a vébé mérkőzésein a csapatoknak 5-5 cserelehetőségük van, amely már önmagában is további játékperceket eredményez.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottságának elnöke, Pierlugi Collina – a kétezres évek egyik legkiválóbb játékvezetője, akit a FIFA Év Bírójának hat alkalommal is megválasztottak – elmagyarázta, mik ezek az új nézőpontok – mutatott rá az m4sport.hu.
A kiváló nevű bíró már a világbajnokság kezdete előtt is jelezte a szurkolóknak, szokjanak hozzá a 100 perces mérkőzésekhez, és eddig ez négyből négy esetben ténylegesen meg is valósult.
A Bukaresti Dinamo és az FC Botoșani érdeklődése ellenére Denis Haruț a Sepsi OSK-nál folytathatja pályafutását. A 27 éves középhátvéd szerződése június 30-án lejár, azonban a játékos elárulta, hogy hamarosan új megállapodást írhat alá a klubbal.
A tapasztalt támadó a 2025–2026-os idényben kölcsönben szerepelt az élvonalbeli Aradi UTA együttesénél, ahol sikerült letennie a névjegyét. A piros-fehér mezes klub nem habozott, és aktiválta a szerződésében szereplő opciót.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
