
A világbajnokság hétfői játéknapján a három mérkőzés alatt több mint egy félidőnyi hosszabbítást láthattunk. Az első és második félidők végén felmutatott extra játékpercek szummája közel 50 percet tett ki.
Az Anglia–Irán találkozó például 117 perc játékidőt hozott, pedig a perzsák kapusát nagyjából „csak” tíz percig ápolták, de a Szenegál–Hollandia és USA–Wales meccseken nem volt ilyen eset, mégis mindkét párharcon 8-8 perc volt a ráadás a második félidők végén. Hogy miért?
Az ok egyszerű: a FIFA új irányelveket alkalmaz a katari foci-vb alatt, s ezt továbbá megspékeli az is, hogy a vébé mérkőzésein a csapatoknak 5-5 cserelehetőségük van, amely már önmagában is további játékperceket eredményez.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottságának elnöke, Pierlugi Collina – a kétezres évek egyik legkiválóbb játékvezetője, akit a FIFA Év Bírójának hat alkalommal is megválasztottak – elmagyarázta, mik ezek az új nézőpontok – mutatott rá az m4sport.hu.
A kiváló nevű bíró már a világbajnokság kezdete előtt is jelezte a szurkolóknak, szokjanak hozzá a 100 perces mérkőzésekhez, és eddig ez négyből négy esetben ténylegesen meg is valósult.
Megható pillanatokkal és nosztalgikus játékkal találkozott újra a csíki hoki egyik aranygenerációja. Az 1975–1976-os születésű játékosok nemcsak a múltat idézték fel, hanem elhunyt társaik előtt is tisztelegtek.
Felejthető első félidőt követően a második játékrészt rögtön góllal indította a Sepsi OSK a Bukaresti Steaua ellen. Közelebb kerültek a feljutáshoz, de akár a másodosztály megnyeréséhez is a piros-fehérek.
A gyorshajtásnak is van határa, ma minden bizonnyal ez 248 km/óra – ennyivel mértek be egy sofőrt a rendőrök szombaton délután az észak-erdélyi autópályán.
Az 1989-es rendszerváltás utáni évben megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt.
Az 1990-es rendszerváltoztatás óta tizedik alkalommal várják vasárnap országgyűlési választásokon a magyar választópolgárokat, miközben a könnyített honosítás bevezetése nyomán 2014 óta negyedszer a külhoni magyarok is élhetnek választójogukkal.
Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!