A világbajnokság hétfői játéknapján a három mérkőzés alatt több mint egy félidőnyi hosszabbítást láthattunk. Az első és második félidők végén felmutatott extra játékpercek szummája közel 50 percet tett ki.
Az Anglia–Irán találkozó például 117 perc játékidőt hozott, pedig a perzsák kapusát nagyjából „csak” tíz percig ápolták, de a Szenegál–Hollandia és USA–Wales meccseken nem volt ilyen eset, mégis mindkét párharcon 8-8 perc volt a ráadás a második félidők végén. Hogy miért?
Az ok egyszerű: a FIFA új irányelveket alkalmaz a katari foci-vb alatt, s ezt továbbá megspékeli az is, hogy a vébé mérkőzésein a csapatoknak 5-5 cserelehetőségük van, amely már önmagában is további játékperceket eredményez.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottságának elnöke, Pierlugi Collina – a kétezres évek egyik legkiválóbb játékvezetője, akit a FIFA Év Bírójának hat alkalommal is megválasztottak – elmagyarázta, mik ezek az új nézőpontok – mutatott rá az m4sport.hu.
A kiváló nevű bíró már a világbajnokság kezdete előtt is jelezte a szurkolóknak, szokjanak hozzá a 100 perces mérkőzésekhez, és eddig ez négyből négy esetben ténylegesen meg is valósult.
Az FCSB elleni bravúrgyőzelem után a többi eredmény is a Csíkszeredának kedvezett: szombaton matematikailag is biztossá vált, hogy Ilyés Róbert csapata elkerüli a kiesést és az osztályozót, azaz a labdarúgó Szuperligában kezdi a 2026–2027-es kiírást is.
Kulcsfontosságú győzelmet aratott a Sepsi OSK az éllovas Corvinul ellen, és visszavette a második helyet. A lefújás után Batzula Hunor a Székely Sportnak beszélt a nyomásról, a gól pillanatáról és a feljutási esélyekről.
Egy beteg halálát vizsgálja az ügyészség, aki áprilisban került a brassói kórház sürgősségi osztályára, ahol kezelést írtak fel neki, majd hazaengedték. Röviddel ezután otthon meghalt.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
