A világbajnokság hétfői játéknapján a három mérkőzés alatt több mint egy félidőnyi hosszabbítást láthattunk. Az első és második félidők végén felmutatott extra játékpercek szummája közel 50 percet tett ki.
Az Anglia–Irán találkozó például 117 perc játékidőt hozott, pedig a perzsák kapusát nagyjából „csak” tíz percig ápolták, de a Szenegál–Hollandia és USA–Wales meccseken nem volt ilyen eset, mégis mindkét párharcon 8-8 perc volt a ráadás a második félidők végén. Hogy miért?
Az ok egyszerű: a FIFA új irányelveket alkalmaz a katari foci-vb alatt, s ezt továbbá megspékeli az is, hogy a vébé mérkőzésein a csapatoknak 5-5 cserelehetőségük van, amely már önmagában is további játékperceket eredményez.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottságának elnöke, Pierlugi Collina – a kétezres évek egyik legkiválóbb játékvezetője, akit a FIFA Év Bírójának hat alkalommal is megválasztottak – elmagyarázta, mik ezek az új nézőpontok – mutatott rá az m4sport.hu.
A kiváló nevű bíró már a világbajnokság kezdete előtt is jelezte a szurkolóknak, szokjanak hozzá a 100 perces mérkőzésekhez, és eddig ez négyből négy esetben ténylegesen meg is valósult.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
