Időhúzásért szöglet, tízperces kiállítás jöhet a fociban
Az utóbbi időszakban nagyot változott, sok újítást kapott a labdarúgás szabálykönyve. Elég csak a VAR-rendszer bevezetésére gondolni. Márciusban újabbak jöhetnek, öt pontban változna a jelenlegi kiírás – amennyiben ezeket a testület elfogadja.
Elsősorban a taktikai szabálytalanságokért és a játékvezetőkkel szembeni tiszteletlenségért kiszabni tervezett – valószínűleg tízperces – időbüntetés bevezetése kapott eddig a legnagyobb támogatást az IFAB tavaly év végi összejövetelén. De azt is nagyon sokan támogatták, hogy a mérkőzés közben – a rögbi mintájára – csak a csapatkapitánynak legyen lehetősége kommunikálni a játékvezetővel.
Lássuk, melyek kerülnek megvitatásra.
1. Piros lap jár akkor, ha a játékvezető úgy ítéli meg, hogy a játékos a védekezési fázisban a kezével szándékosan megállította a játékot a büntetőterületen belül. Az új szabály kimondja, hogy minden, a saját térfelén elkövetett szándékos szabálytalanságért kiállítást kell ítélni.
2. A játéktéren belül történt incidensekre vonatkozik, amelyek a mérkőzés felfüggesztéséhez vezethetnek. Így ha a pályán több játékos között konfliktus tör ki, a játékvezető dönthet úgy, hogy ideiglenesen felfüggeszti a mérkőzést, amíg csitulnak a kedélyek.
3. A taktikai szabálytalanságokat érinti, ezekért ideiglenes kiállítást adhat a sípmester. Amennyiben egy játékos úgy akadályoz meg egy ellentámadást, hogy szabálytalanul megállítja az ellenfelét, akkor 10 percre kiküldhetik, majd a kispadról visszatérhet ennek letelte után.
4. A kapusokat érinti, akiket az időhúzásért büntetnének. Amíg eddig a labda újból játékba hozatalát késleltető hálóőr sárga lapot kapott, addig az új szabály szerint a figyelmeztetés mellett az ellenfél csapata szögletet is kapna, így folytatódna a meccs.
5. A játékosok és a játékvezetők közötti megbeszélésekre vonatkozik, így a jövőben csak a csapatkapitányok rendelkeznének ezzel a joggal, a többi játékos nem kérhetne magyarázatot a játékvezetőtől, ahogyan az jelenleg történik.
Ezeket a 2024 márciusában, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) közgyűlése elé terjesztik, ott szavazhatják meg, hogy bekerül, vagy sem a szabálykönyvekbe.
A játékot segítik, a játékvezetőt védik
Ezen szabálymódosítások kapcsán felkerestük a Hargita Megyei Labdarúgó-egyesület játékvezetői testületének elnökét. Bálint Attila elmondta, amikor változtatásokat eszközölnek, azt azért teszik, mert valamilyen helyzet előidézte, vagy éppen jobbá akarják tenni a játékot.
„Ha megnézzük ezeket, kicsit belegondolunk, akkor valóban van értelmes magyarázata annak, hogy miért szeretnék meghozni. Ott a reklamálás, most több játékos ott van a játékvezető mellett, mondja a magáét. Ha ez életbe lép, akkor csak a csapatkapitány kérdezheti meg, hogy miért hozta meg ezt a döntést. Ezt más sportágakba már használják, így nem teljesen újdonság.
Az időhúzással kapcsolatos dolgokat már most is láthatjuk, több perces hosszabbítások vannak. Ezzel a tiszta játékidőt akarják fenntartani” – összegzett a játékvezető, aki mind az öt módosítást jónak látja, akár az alacsonyabb szinteken is alkalmazhatóak – nem úgy mint a legutóbbi, a VAR-rendszer bevezetése, amelyet csak az élvonalbeli bajnokságban használnak.
Ultimátum helyett pontkényszer, a Sepsi OSK elnöke széthúzást lát az öltözőben
Az öt bajnoki óta nyeretlen Sepsi OSK elnöke, Diószegi László elégedetlen csapata játékával. Leszögezte, a gyenge eredmények miatt a jövőben elkerülhetetlenné válhat az edzőváltás. Szerinte a hátterében öltözői széthúzás állhat.
Corbu teljesítményét méltatja az olasz sportsajtó miután a Fradi legyőzte AC Milant
Marius Corbu kezdőként kapott lehetőséget, a Ferencváros pedig történelmi győzelmet aratott az AC Milan otthonában a labdarúgó Európa Liga alapszakaszának negyedik fordulójában.
Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
