Az utóbbi időszakban nagyot változott, sok újítást kapott a labdarúgás szabálykönyve. Elég csak a VAR-rendszer bevezetésére gondolni. Márciusban újabbak jöhetnek, öt pontban változna a jelenlegi kiírás – amennyiben ezeket a testület elfogadja.
Elsősorban a taktikai szabálytalanságokért és a játékvezetőkkel szembeni tiszteletlenségért kiszabni tervezett – valószínűleg tízperces – időbüntetés bevezetése kapott eddig a legnagyobb támogatást az IFAB tavaly év végi összejövetelén. De azt is nagyon sokan támogatták, hogy a mérkőzés közben – a rögbi mintájára – csak a csapatkapitánynak legyen lehetősége kommunikálni a játékvezetővel.
Lássuk, melyek kerülnek megvitatásra.
1. Piros lap jár akkor, ha a játékvezető úgy ítéli meg, hogy a játékos a védekezési fázisban a kezével szándékosan megállította a játékot a büntetőterületen belül. Az új szabály kimondja, hogy minden, a saját térfelén elkövetett szándékos szabálytalanságért kiállítást kell ítélni.
2. A játéktéren belül történt incidensekre vonatkozik, amelyek a mérkőzés felfüggesztéséhez vezethetnek. Így ha a pályán több játékos között konfliktus tör ki, a játékvezető dönthet úgy, hogy ideiglenesen felfüggeszti a mérkőzést, amíg csitulnak a kedélyek.
3. A taktikai szabálytalanságokat érinti, ezekért ideiglenes kiállítást adhat a sípmester. Amennyiben egy játékos úgy akadályoz meg egy ellentámadást, hogy szabálytalanul megállítja az ellenfelét, akkor 10 percre kiküldhetik, majd a kispadról visszatérhet ennek letelte után.
4. A kapusokat érinti, akiket az időhúzásért büntetnének. Amíg eddig a labda újból játékba hozatalát késleltető hálóőr sárga lapot kapott, addig az új szabály szerint a figyelmeztetés mellett az ellenfél csapata szögletet is kapna, így folytatódna a meccs.
5. A játékosok és a játékvezetők közötti megbeszélésekre vonatkozik, így a jövőben csak a csapatkapitányok rendelkeznének ezzel a joggal, a többi játékos nem kérhetne magyarázatot a játékvezetőtől, ahogyan az jelenleg történik.
Ezeket a 2024 márciusában, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) közgyűlése elé terjesztik, ott szavazhatják meg, hogy bekerül, vagy sem a szabálykönyvekbe.
A játékot segítik, a játékvezetőt védik
Ezen szabálymódosítások kapcsán felkerestük a Hargita Megyei Labdarúgó-egyesület játékvezetői testületének elnökét. Bálint Attila elmondta, amikor változtatásokat eszközölnek, azt azért teszik, mert valamilyen helyzet előidézte, vagy éppen jobbá akarják tenni a játékot.
„Ha megnézzük ezeket, kicsit belegondolunk, akkor valóban van értelmes magyarázata annak, hogy miért szeretnék meghozni. Ott a reklamálás, most több játékos ott van a játékvezető mellett, mondja a magáét. Ha ez életbe lép, akkor csak a csapatkapitány kérdezheti meg, hogy miért hozta meg ezt a döntést. Ezt más sportágakba már használják, így nem teljesen újdonság.
Az időhúzással kapcsolatos dolgokat már most is láthatjuk, több perces hosszabbítások vannak. Ezzel a tiszta játékidőt akarják fenntartani” – összegzett a játékvezető, aki mind az öt módosítást jónak látja, akár az alacsonyabb szinteken is alkalmazhatóak – nem úgy mint a legutóbbi, a VAR-rendszer bevezetése, amelyet csak az élvonalbeli bajnokságban használnak.
A Csíkszeredai Sportklub korábbi legendájával, a csapatot öt szezonon át erősítő Andrej Szergejevics Taratuhinnal beszélgettünk a jégkorong Erste Liga elődöntőjének negyedik mérkőzését megelőzően.
A végletekig kiélezett, fordulatos mérkőzésen, a hosszabbításban nyert kedden este a Csíkszeredai Sportklub a BJAHC ellen a jégkorong Erste Liga elődöntőjének ötödik találkozóján. Készülhetnek a Gyergyói HK elleni döntőre.
Rutintevékenység, nincs ok az aggodalomra – nyilatkozták a Marosvásárhelyi Katonai Központ vezetői arra reagálva, hogy újra behívókat küldenek a tartalékosoknak, akik a megjelölt iratokkal kell jelentkezzenek a központba.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Magyarország (a szomszédos országokkal ellentétben) egészen 1941. június 27-ikéig kimaradt lényegében a második világháborúból. Aztán történt valami, ami mindent megváltoztatott. De mi volt a valós oka a hadba szállásnak?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!