Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) először októberben hirdette meg a jövő évi Európa-bajnokságra, az EURO 2024-re a belépők értékesítését. Az első körben 1,2 millió jegyet adtak el a szervezők a jelentkezők között, ekkor még csak a házigazda német válogatott csoportmérkőzéseinek helyszíne és dátuma volt ismert.
A második körben már húsz válogatott szerzett indulási jogot a tornára – sőt, kisorsolták mind a magyar, mind a román csapat csoportját –, és ezen együttesek szurkolói juthatnak belépőhöz. Jelenleg ez a szakasz zajlik.
A pótselejtezők befejezése után, 2024 március vagy április a következő lehetőség jegyek rendelésére a harmadik értékesítési fázisban.
Aki szerencsétlenül járt mindhárom értékesítési fázisban, az még a torna előtt röviddel vásárolhat esetleges maradékjegyeket, például amelyek a kifizetetlen jegyek miatt gazdátlanul maradtak, de a rendelkezésre álló mennyiség valószínűleg korlátozott lesz.
Az UEFA pár napja hozta nyilvánosságra, hogy világszerte Magyarországról érkezett az egyik legtöbb jegyigénylés Albánia, Törökország, Anglia és Horvátország mellett – a románok nincsenek az élbolyban.
206 tagállamból kaptak kérelmet az elérhető jegyekre.
Az óriási túljelentkezés következtében a jegytulajdonosokat a sorsolás útján választják ki, január végéig mindenkit értesítenek, hogy megszerezték-e az igényelt belépőket a kontinensviadalra.
Felhívják a figyelmet, kizárólag a hivatalos oldalon vegyen minden szurkoló jegyet, a potenciális csalások elkerülése végett. Aki december 12-éig nem igényelt jegyet, az valószínűleg csak így tud majd jegyhez jutni a jövőben.
A jegyek ára 30-tól 1000 euróig terjed – előbbi a csoportszakasz legolcsóbb belépőjét jelenti, utóbbi pedig a berlini döntő legdrágább kategóriáját. A szurkolók a stadionok közötti nagy távolságok miatt naponta csak egy mérkőzésre kaphatnak belépőt. A tavalyi, katari világbajnoksághoz hasonlóan a jegyeket nem papíron, hanem csak digitálisan adják át.
Az UEFA megjegyzi, minden résztvevő nemzeti szövetség 10 ezer jegyet kapott a szurkolói számára minden egyes mérkőzésre,
és több szövetség sikeresen értékesítette a teljes jegykontingensét közvetlenül saját szurkolói klubjainak, a meghatározott értékesítési elveknek megfelelően. A fennmaradó jegyeket az UEFA által lebonyolított sorsolás keretében osztják ki.
Mind a magyar, mind a román szövetség viszont nem foglalkozott ennek értékesítésével, hanem az UEFA-ra bízta azt, így a szurkolók csak a hivatalos platformról igényelhetnek, sorsolás alapján juthatnak EURO 2024-es jegyekhez.
A 2024-es labdarúgó Európa-bajnokságot június 14. és július 14. között rendezik Németország tíz városában. Marco Rossi együttese először június 15-én Svájc ellen lép pályára Kölnben, majd négy nappal később a házigazda németekkel, június 23-án pedig Skóciával játszik egyformán Stuttgartban. A románok június 17-én, Münchenben kezdenek a pótselejtezőből érkező ellenlábassal, aztán 22-én Belgium lesz az ellenfelük Kölnben, míg a csoportkört Frankfurtban zárják június 26-án a szlovákok ellen.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!