Negyvenes évforduló: a nap, amikor legyőzte a BEK-győztes Steauát a Székelyudvarhelyi Haladás

A hazaiak pedig óriási meglepetésre 4–2-re legyőzték Európa legjobb csapatát.

1986 május 7-én a Bukaresti Steaua történelmet írt Sevillában: a Bajnokcsapatok Európai Kupája (BEK, a mai Bajnokok Ligája jogelődje) döntőjében tizenegyesekkel múlta felül az FC Barcelonát. A finálé hőse Helmut Duckadam volt, aki mind a négy katalán büntetőt kivédte, a bukarestiek pedig első román csapatként hódították el a legrangosabb európai klubtrófeát.

A következő idényre készülve a Steaua Szovátán edzőtáborozott. A Székelyudvarhelyi Haladás akkori vezetőedzője, Fazakas József jó kapcsolatot ápolt Bölöni Lászlóval, ennek köszönhetően sikerült elérnie, hogy a BEK-győztes együttes elfogadja a székelyudvarhelyi meghívást.

A mérkőzés megrendezése ugyanakkor jelentős összegbe került: a korabeli visszaemlékezések szerint a város 70–80 ezer lejt fizetett a Steauának, ami akkoriban egy Dacia személyautó árával ért fel.

1986. július 24-én, egy csütörtök délután több mint ötezer néző zsúfolódott be a székelyudvarhelyi stadionba, egyes becslések szerint hatezren is kilátogattak a mérkőzésre. A sevillai hős, Duckadam betegsége miatt nem védett, helyette Dumitru Stîngaciu állt a kapuban, de a Steaua így is szinte a legerősebb összeállításában lépett pályára.

A kezdőcsapatban ott volt többek között Bölöni László, Victor Pițurcă, Marius Lăcătuș, Miodrag Belodedici és Tudorel Stoica is.

A Haladás viszont nem ijedt meg a világhírű ellenféltől. A nyáron Marosvásárhelyről érkezett Bodoni Sándor már a mérkőzés elején vezetéshez juttatta a hazaiakat. Stoica ugyan egyenlített, de Mihály Imre büntetőből ismét előnyt szerzett a Haladásnak még a szünet előtt.

A második félidőben Bodoni újra betalált, Radu II ugyan szépített, de a hajrában Szávuj Attila végigvezette a labdát a védelmen, a kapust is kicselezte, majd beállította a 4–2-es végeredményt.

Közben Bölöni kapufát lőtt, Pițurcă pedig tizenegyest hibázott.

A mérkőzés hatalmas szenzációnak számított, mégis alig kapott nyilvánosságot. A korabeli lapok mindössze néhány sorban számoltak be róla. A Hargita másnap csak a végeredményt, a gólszerzőket és Pițurcă kihagyott büntetőjét említette meg. A korszak viszonyai között nem volt kívánatos hangsúlyozni, hogy a friss BEK-győztes vereséget szenvedett egy székelyudvarhelyi kiscsapattól.

A találkozó után a Steaua játékosai nem maradtak a közös vacsorára, hanem azonnal buszra szálltak és elutaztak, míg a Haladás futballistái saját körükben ünnepelték a történelmi sikert.

A székelyudvarhelyi csapat játékosainak többsége később is a városban maradt, sokan még évekig futballoztak a helyi bajnokságokban vagy öregfiúk-mérkőzéseken. Bár a Haladásnak végül nem sikerült feljutnia a B osztályba, a BEK-győztes Steaua legyőzése örökre bevonult a város sporttörténetébe.

Aki ott volt azon a júliusi délutánon, ma is úgy emlékszik: hetekig nem beszéltek másról Székelyudvarhelyen.

Barátságos labdarúgómérkőzés, 1986. július 24., Székelyudvarhely

Székelyudvarhelyi Haladás–Bukaresti Steaua 4–2 (2–1).
Vezették: Ilyés László – Gegő Antal és Vajda Antal (udvarhelyiek).
Gólszerzők: Bodoni 2, Mihály (büntetőrúgásból) és Szávuly, illetve Stoica és Radu II.
Haladás: Kiss József – Niţu Marius, Rózsa Árpád, Dezső László, Gergely Csaba – Mihály Imre, Kis Lajos, Mán Ervin, Jére Csaba – Bodoni Sándor, Szávuj Attila. Csereként pályára lépett még: Szabó István, Dombi András, Dósa András, Frunză.
Steaua: Stângă – lován, Bumbescu, Miodrag Belodedici, Bărbulescu – Stoica, Majearu, Bölöni, Balint – Lăcătuş, Piţurcă. Csereként pályára lépett még: Radu II, Bălan és Pistol).

Cikkünk Katona Zoltán összegyűjtött anyagjai alapján készült.