A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) mogoșoaia-i edzőközpontjában került sor decemberben az első olyan közös edzésre és egymás közti játékra, amelyben mozgássérült, amputált végtagú személyek vettek részt. Ez egy hosszú távú projekt első kezdeményezése volt, melynek a célja, hogy pár év múlva megalakuljon egy legalább három csapatos bajnokság, és létrejöjjön a nemzeti válogatott is, amely a nemzetközi versenyeken szerepelhet. Ezen az első eseményen 10 személy próbálta ki, hogy milyen is mankóval a foci, köztük jelen volt a gyergyószentmiklósi Cristian Miclescu is.
A 40 éves Cristian 2007-ben veszítette el a jobb lábát, amikor utasként egy súlyos autóbaleset áldozata lett Csíkszeredában, és 2008 tavaszától jár protézissel. Egy ismerőse hívta fel a figyelmet az FRF felhívására, és úgy érezte, hogy ezzel akár meg is valósíthatja gyerekkori álmát, hogy egyszer a román válogatott színeiben focizhasson.
– mutat rá.
A mogoșoaia-i eseménnyel kapcsolatban pedig úgy látja, hogy egyelőre még mindenkinek – az FRF illetékeseinek is – teljesen új ez a kihívás, még igazából senkinek nincs kialakulva egy elképzelése arról, hogy miként lehetne ezt az amputált labdarúgást rendszeresíteni, de idővel kialakulhat ebből egy nagyon jó dolog.
Az FRF által biztosított felszerelésben egy fizioterapeuta irányításával zajlott bemelegítés után két kapus és 4-4 mezőnyjátékos játszott egymás ellen, de Claudiu Cimpoeșu segítségével (aki Angliában játékvezetőként vállal szerepet amputált focimérkőzéseken) a sportág szabályaival is igyekeztek megismerkedni.
Például, hogy a mankóval nem szabad szándékosan a labdához érni, csal lábbal szabad irányítani a labdát,
vagy hogy a kapus lehet egészséges személy is, de az egyik karját nem használhatja, azaz azt a mérkőzés elején a testéhez kötik, egy félidő pedig 25 percet tart.
„Ez a 25 perc nagyon intenzív. Habár labdarúgásról van szó, a nagyobb megterhelés a felsőtestre hárul, hiszen a mankókkal kell közlekedni a pályán – mondja Cristian, hozzátéve, hogy a jelenlevők között volt olyan, aki balesete előtt focizott, voltak olyanok, akik sosem voltak kapcsolatban a labdával és voltak olyanok is, mint a 19 éves Ștefan Dogaru aki para teqballban a világ legjobbjai közé tartozik, de ott volt a „kezdőben” az a Mihăiță Papară is, aki ugyan Belgiumban él, de szintén gyergyószentmiklósi és snowboardosként részt vett a 2018-as pjongcsangi paralimpián.
A szövetség terve az, hogy 4-5 éven belül létrejöjjön egy három csapatos bajnokság, és a válogatott elindulhasson a sportág nemzetközi versenyein.
Máshol ennek már hagyománya van, például Lengyelországban, Angliában, Izraelben sok csapat létezik, Törökországban pedig 40 ezer férőhelyes stadion is megtelt már egy ilyen mérkőzésen.
A szövetség szándéka jó, lelkesek, de igazából még most ismerkednek a speciális helyzetben lévők működésével, lehetőségeivel, illetve, hogy gondolni kell arra is, hogy ilyen személyeket nem kellene emeleti szobákban elszállásolni. Ehhez azonban még sok olyan, a mozgást, sportolást igénylő személy csatlakozására lenne szükség, akik valamilyen baleset, vagy vele született rendellenesség miatt nem tehetik ezt az egészségesek között.
Nehéz azonban megtalálni azokat a személyeket, akik részesei lehetnek ennek – mutat rá Cristian Miclescu, aki
reméli, hogy majd egyike lesz azoknak, akik a válogatottban is szerepelni fognak.
Ez a sportág ugyanis nem életkorhoz között, megfelelő edzettséggel akár 60 év felett is sikeres lehet valaki az amputált labdarúgásban. Az FRF azt az ígéretet tette, hogy hamarosan eljuttat az érdeklődőkhöz egy olyan edzésprogramot, amivel az ehhez szükséges készségek, erő fejleszthető. A nyáron pedig egy hollandiai barátságos tornán játszhatják az első mérkőzést.
Cristian addig is szívesen bekapcsolódna amatőr kispályás csapatok játékába is, ha lenne olyan társaság, aki befogadná.
Ez műfüvön vagy természetes gyepen tudna működni, hiszen mankóval nem igazán lehet mozogni parketten, vagy egyéb kemény borítású pályán. Ugyanakkor szeretné, ha találna hozzá hasonló helyzetben lévő társakat, akikkel közösen folytathatnák, gyakorolhatnák az amputált labdarúgást. Aki nyitott lenne erre, az megtalálhatja a nevét, felveheti vele a kapcsolatot a Facebookon.
Kiváló hangulatban, telt ház előtt kapott gól nélkül nyerte meg a jégkorong Román Kupát a Gyergyói Hoki Klub. Történelmet írtak, először szerezték meg ezt a trófeát.
Hosszú idő után újra pályára lépett Gabriel Vașvari, a tapasztalt labdarúgó a harmadosztályban szereplő Zilahi SCM játékosa. A Sepsi OSK korábbi csapatkapitánya a feljutásért küzd szülővárosa együttesének színeiben.
Veszélyes helyzet alakult ki kedden az udvarhelyszéki Gagyban, ahol bocsos anyamedvét láttak a településen. Nem volt egyszerű elkergetni a faluhoz közel tanyázó nagyvadat, amely rátámadt a vadőrre. A medve üregében kutyatetemeket és két bocsot találtak.
Újabb meghökkentő fizetéses statisztikák láttak napvilágot: a jelenleg alkalmazott havi bruttó román minimálbér vásárlóerő-egységben kifejezett értéke – mely életszerűbb összehasonlításra ad lehetőséget – immár az európai top 10-ben szerepel.
Ingerült hangon követelte a román nyelv használatát egy rosszullétre panaszkodó idős személyhez kiszálló mentőorvos Kolozsváron – a felháborító esetről a Szabadság helyi napilap portálja számolt be szerdán.
Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!