Naponta szembesülünk egy-egy hírrel, miszerint feloszlik egy klub, vagy nincs meg az anyagi háttere a frissen feljutott együttesnek, hogy ott legyen a labdarúgó 3. Liga 2024–2025-ös szezonjának rajtjánál. A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) így még nem is készíthette el a csoportok összetételeit, ellenben két dolgot biztosra vesznek.
Az első, hogy augusztus 31-én kezdődik a harmadosztály újabb kiírása, a második, hogy a bajnoki összecsapásokon egy negyedik játékvezető is közreműködik.
A döntést az FRF végrehajtó bizottsága ezen a héten szavazta meg, „egyhangúlag jóváhagyja a negyedik játékvezető delegálását, és az ezzel járó összeget a 3. Liga mérkőzéseire” – áll a határozatában, amelyben a harmadosztályban szereplő klubok képviselői is szerepelnek.
Eddig a párharcokra bírói hármas érkezett. Ezen a szinten a játékvezető 1100 lejes, a két partjelző pedig 900-900 lejes juttatást kap kézhez. A tartalék játékvezető bére 400 lej.
Emellett a harmadosztályos mérkőzésekre az FRF két megfigyelőt is küld, egynek a feladata a szervezéssel kapcsolatos, a másik pedig a játékvezetők tevékenységet ellenőrzi. Ők egyenként 750 lejt kapnak a kluboktól.
Természetesen a csapatoknak a hazai pályán rendezett találkozóin mentőnek kell lennie orvossal együtt, ahogy az együttes doktorának is a helyszínen kell tartózkodnia, illetve a rendfenntartással megbízott céget is biztosítania kell. Ezek is költségekkel járnak.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!