Naponta szembesülünk egy-egy hírrel, miszerint feloszlik egy klub, vagy nincs meg az anyagi háttere a frissen feljutott együttesnek, hogy ott legyen a labdarúgó 3. Liga 2024–2025-ös szezonjának rajtjánál. A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) így még nem is készíthette el a csoportok összetételeit, ellenben két dolgot biztosra vesznek.
Az első, hogy augusztus 31-én kezdődik a harmadosztály újabb kiírása, a második, hogy a bajnoki összecsapásokon egy negyedik játékvezető is közreműködik.
A döntést az FRF végrehajtó bizottsága ezen a héten szavazta meg, „egyhangúlag jóváhagyja a negyedik játékvezető delegálását, és az ezzel járó összeget a 3. Liga mérkőzéseire” – áll a határozatában, amelyben a harmadosztályban szereplő klubok képviselői is szerepelnek.
Eddig a párharcokra bírói hármas érkezett. Ezen a szinten a játékvezető 1100 lejes, a két partjelző pedig 900-900 lejes juttatást kap kézhez. A tartalék játékvezető bére 400 lej.
Emellett a harmadosztályos mérkőzésekre az FRF két megfigyelőt is küld, egynek a feladata a szervezéssel kapcsolatos, a másik pedig a játékvezetők tevékenységet ellenőrzi. Ők egyenként 750 lejt kapnak a kluboktól.
Természetesen a csapatoknak a hazai pályán rendezett találkozóin mentőnek kell lennie orvossal együtt, ahogy az együttes doktorának is a helyszínen kell tartózkodnia, illetve a rendfenntartással megbízott céget is biztosítania kell. Ezek is költségekkel járnak.
Az öt bajnoki óta nyeretlen Sepsi OSK elnöke, Diószegi László elégedetlen csapata játékával. Leszögezte, a gyenge eredmények miatt a jövőben elkerülhetetlenné válhat az edzőváltás. Szerinte a hátterében öltözői széthúzás állhat.
Marius Corbu kezdőként kapott lehetőséget, a Ferencváros pedig történelmi győzelmet aratott az AC Milan otthonában a labdarúgó Európa Liga alapszakaszának negyedik fordulójában.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!