Dárdai Pál büszke székely származására
Szöllősi Györgynek, a Magyar Sportújságírók Szövetsége elnökének moderálásában zajlott a MIT sátorban a Kelet-európai foci című előadás, amelynek Dárdain kívül Világi Oszkár, Dunaszerdahely labdarúgó csapatának tulajdonosa volt a meghívott.
A 47 éves Dárdai Pál 14 évig játszott a Hertha Berlin színeiben, és a német élvonalbeli csapatnak vezetőedzője volt több éven át.
A magyar válogatottban 61-szer szerepelt, a magyar válogatott szövetségi kapitányaként pedig 2014 őszén, illetve 2015-tavaszán hét mérkőzésen ült a kispadon. Dárdai apai ágon székely, anyai ágon pedig sváb.
„Katolikus, vallásos családból származom. Gyerekként minden vasárnap misére mentünk, bár bevallom, mi gyerekek szívesebben fociztunk. A ma 90 éves nagymamám, sajnos, nagyon beteg, így nem tudom elmondani neki azt a jó hírt, hogy eljutottam Székelyföldre, oda, ahonnan őseim a madéfalvi veszedelem után elvándoroltak és végül Bukovinába kötöttek ki.
A családi disznóvágások, illetve a templomi búcsúk utáni ebédeken mindig ezekről meséltek, a Hadik András által létrehozott öt székely falu nevét úgy tudom mint a Miatyánkot: Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva és Andrásfalva. Innen költöztek nagyszüleim 1941-ben Magyarországra, egy sváb házba.
– mondta el Dárdai, akinek székely nagymamája Domokos lány volt.
Megtudtuk, hogy Dárdai Pál is támogatta anyagilag a madéfalvi Szent Anna kápolna építését, ezt, a találkozón Szentes Antal nyilvánosan meg is köszönte.
Dárdai több interjújában hangoztatta: „vegyes lettem, agyas vagyok, mint egy székely és precíz, mint egy sváb”.
Dárdai labdarúgóként és szövetségi kapitányként többször járt Bukarestben, Székelyföldre pedig csak most először jutott el. A találkozón Jakab Zoltán, Székelyföld labdarúgó-válogatottjának szövetségi kapitánya egy 8-as számú, Dárdai feliratú székely válogatott mezt adott át, és Bölöni László példáján felbuzdulva megkérte, ha ideje engedi, tartson a Székely labdarúgó válogatottal a következő világversenyen.
Erre Dárdai őszintén elmondta, semmit nem tud megígérni.
„Megbeszélem a feleségemmel” – válaszolta Dárdai.
Csapatban kell gondolkozni
„A villányi és a szekszárdi bor is azért jó, mert kis mennyiségben készül, így oda tudnak rá figyelni. De Izland is jó példa: egy kis országról van szó, kézilabdája és a labdarúgása mégis nagyon magas szinten van” – mondta Dárdai.
Szerinte klubfilozófia nélkül ma már nem működtethető sikeresen egy csapat: ez az alapja az utánpótlásnak is Németországban, ahol rengeteg futballakadémia nagyon szervezett keretek között működik.
„Németországban nem rejtik el egymás elől a tudást, hanem erről egymásnak beszámolnak a klubok – mégpedig azért, mert mindig jobbak akarnak lenni.
– vélekedett.
Dárdai szerint mi, magyarok soha nem leszünk sprinterek és soha nem tudunk majd annyit futni, mint azok a genetikával rendelkező játékosok, akik nem itt születtek, de van eszünk, okosak vagyunk, ezért erre kell építenünk.
– emelte ki.
Elhangzott, hogy ma túl sok pénz van a fociban, rengeteg pénz megy el a játékosokra. Dárdai szerint ez azonban nem probléma, Közép-Európának pedig nagyon nem kell erre figyelnie. „Nekünk azon kell dolgozni, hogy értékeket teremtsünk” – mondta a válogatott egykori kapitánya.
A beszélgetésen szóba került az is, hogy hogyan lehet ma egy labdarúgót motiválni, hogy az többet eddzen, jobban játsszon, vagy hogy csak tartsa tisztán az öltözőt. Dárdai azt mondta, a pénz már nem számít, bármilyen büntetést kifizetnek a focisták, tapasztalata szerint csak a pedagógiai eszközök maradtak az edző kezében, meg az, ha hisznek benne.
A magyar válogatott volt szövetségi kapitányát arról is kérdezték Tusványoson, hogy mi a véleménye arról, hogy a klubok saját nevelésű játékosok helyett inkább idegenlégiósokat szerepeltetnek. „Ha a magyar fiatalok elég jók, akkor biztosan be fognak kerülni a klubcsapataik kereteibe is, de úgy látszik, hogy nekik is többet kell teljesíteni. Ha az a magyar futballista annyira jó, akkor biztosan berakják a keretbe” – magyarázta Dárdai Pál.
„Én is 20 éves koromig játszottam a magyar ligában, de utána már lépni kellett. Nagyon szenvedtem másfél évig, haza is jöhettem volna, de inkább tovább dolgoztam, ami mind anyagilag, mind presztízsben, mind a karrierem szempontjából megérte, mert játszhattam a Bajnokok Ligájában, az Európa Ligában.
Ez egy olyan élmény, amit nem lehet megfizetni.
Azt gondolom, hogy ezeknek a kisebb országoknak az esetében, amikor egy játékos eljut egy olyan szintre, akkor tovább kell lépnie egy komolyabb bajnokságba, amelyek jelen pillanatban Anglia, Spanyolország, vagy Németország” – mondta.
„Magyarország olyan szempontból rendben van, hogy a miniszterelnök úr az infrastruktúrát helyre rakta. Így könnyebb dolgozni, de edzőnek és futballistának lenni, az egy mentalitás. Bárki bárhova született, mindenki lehet futballista” – folytatta.
„Büszkék lennénk rá, hogyha 6-8 magyar játékos játszana top bajnokságokban, mert az jót tenne a válogatottnak, jót tenne a példakép státusznak, mert kisgyerekek ezeket a játékosokat néznék. Az a lényeg, hogy nem lehet nagyokat ugrálni. Minden korosztálynak megvan a sajátossága, sokat gyakorolni, csinálni, és ha eljön az a pillanat, akkor menni kell” – egészítette ki.
Az utánpótlás-nevelés fontossága
Nem vagyok a focinak a szakértője, én csak klubot építek – kezdte a beszélgetést Világi Oszkár. A klubtulajdonos a futball anyagi részéről beszélt. Elmondta, hogy az európai ligák többsége veszteséges, s csupán tíz százalékuk mondhatja el azt, hogy keresnek is valamit.
Világi szerint igaz a mondás: „Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci.” Ahhoz, hogy Közép-Európa sikeres legyen a futball világában is, a DAC tulajdonosa szerint az ifjúsággal kell foglalkozni, be kell őket építeni a csapatokba, mert a merítőbázis kulcsfontosságú.
A DAC tulajdonosa szerint az egyik legjobb példa erre a modellre a horvátországi Dinamo Zágráb és csehországi Plzeň csapata. A Benficát is lehet jó példaként felmutatni. A portugál csapat minden évben ott van az elitben, vagy annak közelében, de kiváló a tehetségek kinevelésében és felkutatásában is.
A klub nagy szerencséje, hogy van egy óriási merítési lehetősége, ez pedig Brazília, ahonnan nagyon sok olyan fiatalt tud Európába csábítani, akiknek nincsenek nyelvi korlátai
– emelte ki a klubtulajdonos.
Világi szerint ezen a téren azok az országok is jól állnak, amelyeknek voltak gyarmataik: például az angolok, a spanyolok, a belgák vagy a portugálok. Azt mondta, hogy a közép-európai bajnokságok soha nem lesznek olyan attraktívak, mint például az angol bajnokság, de az itteni labdarúgásnak megvan az az esélye, ha rendszeresen és kitartóan foglalkoznak a fiatalokkal, azokat beépítik a felnőtt csapatokba.
A DAC tulajdonosa szerint ugyanakkor van olyan területe is a focinak, amiben komoly lemaradásban van Közép-Európa. Ez az edzőképzés. „Az ifjúsági edzőképzés az alfája és az ómegája egy klub sikerének” – mondta.
Fontosnak tartja a futsal-oktatást
Jakab Zoltán, az FK Székelyudvarhely teremlabdarúgó csapatának technikai igazgatója arról kérdezte Dárdai Pált, hogy mi a véleménye, szerencsés-e oktatni ifikorban a nagypályás focisoknak a futsalt. Dárdai határozott igennel válaszolt, sőt kihangsúlyozta, javasolta Németországban és Magyarországon is, vezessék be, legyen rendszeres a gyerekek edzésprogramjában a futsal.
„És ezt komoly érvekkel bizonyítani tudom bárkinek” – hangsúlyozta a sikeres edző.
Dárdai felesége
Dárdai Pali felesége épp olyan, mint a nyomozó Columbo hadnagyé. Férje rendszeresen hivatkozik rá, de szinte sohasem látjuk. A volt NB I-es kézilabdázó, Dárdainé Szemmelróth Mónika nyugodt és biztos háttere Dárdai Pálnak. Elkísérte Tusnádfürdőre.
Tőle tudtuk meg, hogy mindhárom gyerekük ifj. Pál, Márton és Bence is futballozik. Közben arra kérte a madéfalvi Szentes Antalt, vigyen egy korsó sört az előadás végén százak által körülrajongott, közel egy órán át szelfizők sokaságának eleget tevő férjének.
– mondta Mónika.
Rekordbüntetés a fegyelmi bizottságtól – újabb 2. ligás együttes került a csőd szélére
Súlyos csapás érte a tavaly még másodosztályban szereplő FCU Craiovát: a fegyelmi bizottság döntése alapján a klub 14 pontos levonással kezdi meg a következő idényt, bármelyik osztályban is indul, miután hatalmas tartozást halmozott fel.
Korai búcsú, pontot tesz játékoskarrierjére a csíkszeredai jégkorongozó
A Háromszéki Ágyúsok támadóját, Részegh Zsoltot a következő szezonban már nem láthatjuk jégkorongozni. A 25 éves csíkszeredai játékos nehéz szívvel búcsúzik, úgy érzi, sok minden maradt benne, de egészsége érdekében nem halogathatta tovább a döntést.
Megrázó felvételt tettek közzé a két halálos áldozatot követelő ütközésről
Térfigyelő kamerás felvételt tettek közzé utólag az interneten arról a tragikus balesetről, amely kedden délután történt Élesd elkerülőútján, és két Maros megyei személy vesztette életét.
Érdemösztöndíj 9-es felett, de nem mindenkinek – David ismertette a vitatott módosításokat
Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a tanulók és az egyetemi hallgatók ösztöndíjalapja idén „elkerülhetetlenül” kisebb lesz, mint 2024-ben.
Közeleg az igazság pillanata: hány milliárd eurót bukhat Románia?
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Van olyan romániai falu, ahol minden munkaképes ember a községházán dolgozik…
… egy rendőrruhás egyetemi hallgató csalt a vizsgán, majd szétcsapott a felügyelő tanárok közt… és ha átmenő jegy kell a diáknak, menjen szépen sittet cipelni, ilyen is van, biza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
