Bukarest garanciát vállalt az Eb-rendezésre
Miután a koronavírus-járvány miatt az európai szövetségnek kötelezően el kellett halasztania az idei nyárra tervezett kontinenstornát, szükséges volt, hogy a tizenkét rendező város megerősítse a korábban vállalt kötelességeit, amelyek az Eb zökkenőmentes lebonyolítására vonatkoznak.
A folyamat lejártával a Román Ifjúsági- és Sportminiszter, Ionuț Stroe úgy nyilatkozott, Románia számára hatalmas lehetőség az esemény megszervezése, amely nagyon sok gazdasági haszonnal jár, és amennyiben Bukarest sikeresen helytáll, a jövőben újabb nagyszabású rendezvényeknek is otthont adhat. Személy szerint nagyon örvend annak, hogy ebben az évben befejezik a három fővárosi stadion – amelyek az Eb-re Bukarestbe érkező válogatottak felkészülését szolgálják – megépítését, illetve az infrastrukturális fejlesztésekkel is végeznek, így
európai szintű körülményeket tudnak biztosítani a torna idejére. Ionuț Stroe megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint készek arra, hogy amennyiben szükséges, négynél több mérkőzést is megrendezzenek Bukarestben.
A Román Labdarúgó-szövetség elnöke, Răzvan Burleanu üdvözölte a román kormány törekvéseit az Európa-bajnokság bukaresti szervezését illetően, hiszen – mint mondta –, a világjárvány okozta nehézségek ellenére nagyon rövid idő alatt sikerült összeállítaniuk a rendezéshez szükséges újabb dokumentációt. Az FRF első embere biztos benne, hogy
ezek az erőfeszítések meghozzák a várt eredményt, és 2021-ben olyan grandiózus sporteseményt tudnak szervezni Romániában, amilyen 1989 után még nem volt, és ugyanakkor ez a futball nagy ünnepe lesz, egyfajta felszabadulás a pandémiát követően.
Másrészt, az Európai Labdarúgó Szövetség június 17-ére halasztotta a szervezet végrehajtó bizottságának következő ülését, amelynek témája a kontinensbajnokságot rendező városok helyzete lesz. Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke múlt héten arról nyilatkozott a beIN Sports televíziónak, hogy az eredeti terveknek megfelelően tizenkét városban szeretnék megrendezni az Eb-t.
A nemzetközi sajtó viszont úgy tudja, a világjárvány által leginkább sújtott országok közé tartozó Olaszország és Spanyolország két helyszíne, vagyis Róma és Bilbao lekerülhet az Eb-rendezésre kiválasztottak listájáról. Az UEFA ugyanis attól tart, hogy sem az olasz metropolisz, sem a spanyol város
nem tud megfelelően felkészülni a kontinensviadal nekik szánt mérkőzéseire a járvánnyal összefüggésben elszenvedett gazdasági károk miatt.
Az Eb-t az eredeti tervek szerint 12 ország egy-egy stadionjában rendeznék meg, a bukaresti Nemzeti Arénában három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt játszanak. A 24 válogatottat felvonultató torna 51 meccses sorozata 2021. június 11-én Rómában kezdődne, a már említett városokon kívül még Amszterdam, Baku, Budapest, Dublin, Glasgow, Koppenhága, London, München és Szentpétervár a házigazda.
Megütötték a kiállított játékost Agyagfalván, kizártak egy csapatot a Hargita megyei focibajnokságból
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Magyarellenes hangulatban csak kapufáig jutott a Sepsi OSK (videóval)
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
