A főtáblán szereplő együttesek az eddigi hat helyett legalább tíz találkozót vívnának, azaz a csapatok nem találkoznának minden riválisukkal. Az egyetlen tabella alapján a legjobb nyolc kvalifikálná magát a nyolcaddöntőbe, míg a 9-16. helyezettek a 17-24. helyezettekkel játszanának a tizenhat közé kerülésért.
A tervezet ismeretében az európai bajnokságokat összefogó szervezet rendkívüli közgyűlést tartott pénteken, amelyen „erős aggályának” adott hangot, hogy az amúgy is sűrű versenynaptár még telítettebbé válna a plusz játéknapoktól.
Az UEFA ennek a problémának a megoldását abban látja, hogy húszról 18 csapatosra kellene csökkenteni az élbajnokságok mezőnyét, valamint ahol létezik, ott megszüntetni a Ligakupát, az élcsapatok pedig később kapcsolódnának be a nemzeti kupaküzdelmekbe.
A plusz helyeket illetően annyit tudni, hogy egyet a francia bajnokság kapna, így a Ligue 1 a másik négy nagy liga, a spanyol, az olasz, a német és az angol szintjére emelkedne. A Reuters brit hírügynökség forrásai szerint a kisebb bajnokságok képviselői azért aggódnak, hogy a fennmaradó helyeket sem ők kapnák meg, hanem a Serie A, a Premier League, a La Liga és a Bundesliga növelhetné tovább a képviseletét.
Az UEFA jövő héten mutatja be az új szisztémát az 55 nemzeti szövetségnek, miközben szorosan együttműködik az európai klubokat képviselő szervezettel is.
Labdarúgói pályafutása legnehezebb időszakán megy keresztül a Sepsi OSK nyolc hónapra eltiltott csapatkapitánya, Cosmin Matei. A 34 éves labdarúgó a Székely Sportnak adott exkluzív interjújában elárulta, minden erejével a visszatérésre koncentrál.
Az FK Csíkszereda megállapodott a Győri ETO-val Bödő Efraim Zoltán szerződtetéséről, így a saját nevelésű fiatal középpályás a magyar bajnoki címvédőnél folytatja – az átigazolást Szondy Zoltán klubelnök megerősítette a Székely Sportnak.
Alapvető változásokat hoz a kedden hatályba lépő új urbanisztikai törvénykönyv, ami esetenként jócskán megkönnyíti az építkezéseket. Ám elhamarkodott lenne azt gondolni, hogy általánosan lazulnak az előírások. Sőt, lesznek, akik nem fognak örülni.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!