A Novák-törvényt a jövőben sem fogják betartani, mivel az idegenlégiós kézilabdázók átigazolásából származó díjak rendkívül fontosak a szakszövetség számára. „A külföldi játékosok emelik a bajnokság színvonalát” – jelentette ki a szerdai sajtótájékoztatóján Constantin Din, a Román Kézilabda-szövetség (FRH) elnöke, aki megerősítette, hogy a költségvetés tavaly több mint 600 ezer euróval magasabb volt ezekből a díjakból, mint előzően.
Bejelentette: március 1-3. között Sepsiszentgyörgyön rendezik meg az ifi lánykézilabda Kárpát Kupát. A felkészülési tornára Magyarország, Spanyolország és Lengyelország kapott meghívást.
Ami pedig a korosztályos román szereplést illeti, a vezető eldicsekedte, hogy minden román válogatott kvalifikálta magát a döntő tornákra (szám szerint nyolc – lányok és fiúk – felnőttek, ifjúságiak, serdülők és kadétok). Ezzel csak nyolc ország büszkélkedhet Európában: Svédország, Dánia, Montenegró, Franciaország, Németország, Magyarország, Csehország és Románia.
A román férfi kézilabda-válogatott Csehország ellen vívhatják ki a 2025-ös világbajnokságra való kijutást. A párharc első felvonását Nagybányán rendezik május 8-9-én.
Ugyanakkor az elnök megerősítette, hogy a nőknél továbbra is Florentin Pera marad a szövetségi kapitány.
A legvégén pedig szót ejtett arról Constantin Din, hogy Románia, Szlovákia, Lengyelország, Csehország és Törökország együtt rendezhetné meg a 2026-os női kézilabda Európa-bajnokságot.
Jó hírek érkeztek a Sepsi OSK háza tájáról: Daniel Vîrtej ismét együtt készül a csapattal, az edzéseken pedig hosszú idő után Sigér Dávid is feltűnt.
Lovasíjászatban, lovasbirkózásban és tenge iluban is kipróbálták magukat a székelyföldi sportolók a Kirgizisztánban megrendezett 6. Nomád Világjátékokon. Az eredmények mellett elsősorban felbecsülhetetlen tapasztalatokkal tértek haza.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!