A Novák-törvényt a jövőben sem fogják betartani, mivel az idegenlégiós kézilabdázók átigazolásából származó díjak rendkívül fontosak a szakszövetség számára. „A külföldi játékosok emelik a bajnokság színvonalát” – jelentette ki a szerdai sajtótájékoztatóján Constantin Din, a Román Kézilabda-szövetség (FRH) elnöke, aki megerősítette, hogy a költségvetés tavaly több mint 600 ezer euróval magasabb volt ezekből a díjakból, mint előzően.
Bejelentette: március 1-3. között Sepsiszentgyörgyön rendezik meg az ifi lánykézilabda Kárpát Kupát. A felkészülési tornára Magyarország, Spanyolország és Lengyelország kapott meghívást.
Ami pedig a korosztályos román szereplést illeti, a vezető eldicsekedte, hogy minden román válogatott kvalifikálta magát a döntő tornákra (szám szerint nyolc – lányok és fiúk – felnőttek, ifjúságiak, serdülők és kadétok). Ezzel csak nyolc ország büszkélkedhet Európában: Svédország, Dánia, Montenegró, Franciaország, Németország, Magyarország, Csehország és Románia.
A román férfi kézilabda-válogatott Csehország ellen vívhatják ki a 2025-ös világbajnokságra való kijutást. A párharc első felvonását Nagybányán rendezik május 8-9-én.
Ugyanakkor az elnök megerősítette, hogy a nőknél továbbra is Florentin Pera marad a szövetségi kapitány.
A legvégén pedig szót ejtett arról Constantin Din, hogy Románia, Szlovákia, Lengyelország, Csehország és Törökország együtt rendezhetné meg a 2026-os női kézilabda Európa-bajnokságot.
Az öt bajnoki óta nyeretlen Sepsi OSK elnöke, Diószegi László elégedetlen csapata játékával. Leszögezte, a gyenge eredmények miatt a jövőben elkerülhetetlenné válhat az edzőváltás. Szerinte a hátterében öltözői széthúzás állhat.
Marius Corbu kezdőként kapott lehetőséget, a Ferencváros pedig történelmi győzelmet aratott az AC Milan otthonában a labdarúgó Európa Liga alapszakaszának negyedik fordulójában.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!