A magyar férfi kézilabda-válogatott három ponttal érkezett a világbajnokság második szakaszába, a középdöntőbe. Itt a D csoport három továbbjutója – Magyarország, Hollandia és Észak-Macedónia – a C kvartett három együttesével együtt alkot egy hatcsapatos csoportot.
A középdöntő kedden rajtol el, a magyar válogatott sorrendben Franciaországgal, csütörtökön Ausztriával, majd szombaton Katarral mérkőzik meg.
Ezen csoport legnagyobb esélyese a francia válogatott, amely a párizsi olimpián meglepetésre csak a negyeddöntőig jutott. A versenykiírás szerint a két csoportgyőztes egymás ellen kezd, a magyaroknak szerencsésebb lett volna, ha valamelyik másik ellenféllel indítanak, aztán az utolsó lenne ez a párharc.
A negyeddöntőbe jutáshoz a franciák elleni mérkőzéstől függetlenül magyar győzelem kellene Ausztria és Katar ellen.
A férfi kézilabda világbajnokságon idén is 32 csapat vesz részt, és a lebonyolítási rendszer változatlan maradt: 24 nemzeti együttes jutott tovább a középdöntőbe, majd innen a legjobb nyolc kerül a negyeddöntőbe.
A Magyar Kézilabda-szövetség vezetősége a torna előtt a negyeddöntőbe jutást tűzte ki célul a válogatottnak, ami a jelen állás szerint reálisan elérhető.
Ami pedig a vébé kieséses szakaszát illeti, a középdöntő négy csoportjából a legjobb két helyezett kvalifikálja magát a negyeddöntőbe, onnan jutnak el a döntőig.
Labdarúgói pályafutása legnehezebb időszakán megy keresztül a Sepsi OSK nyolc hónapra eltiltott csapatkapitánya, Cosmin Matei. A 34 éves labdarúgó a Székely Sportnak adott exkluzív interjújában elárulta, minden erejével a visszatérésre koncentrál.
Az FK Csíkszereda megállapodott a Győri ETO-val Bödő Efraim Zoltán szerződtetéséről, így a saját nevelésű fiatal középpályás a magyar bajnoki címvédőnél folytatja – az átigazolást Szondy Zoltán klubelnök megerősítette a Székely Sportnak.
Alapvető változásokat hoz a kedden hatályba lépő új urbanisztikai törvénykönyv, ami esetenként jócskán megkönnyíti az építkezéseket. Ám elhamarkodott lenne azt gondolni, hogy általánosan lazulnak az előírások. Sőt, lesznek, akik nem fognak örülni.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!