A magyar férfi kézilabda-válogatott három ponttal érkezett a világbajnokság második szakaszába, a középdöntőbe. Itt a D csoport három továbbjutója – Magyarország, Hollandia és Észak-Macedónia – a C kvartett három együttesével együtt alkot egy hatcsapatos csoportot.
A középdöntő kedden rajtol el, a magyar válogatott sorrendben Franciaországgal, csütörtökön Ausztriával, majd szombaton Katarral mérkőzik meg.
Ezen csoport legnagyobb esélyese a francia válogatott, amely a párizsi olimpián meglepetésre csak a negyeddöntőig jutott. A versenykiírás szerint a két csoportgyőztes egymás ellen kezd, a magyaroknak szerencsésebb lett volna, ha valamelyik másik ellenféllel indítanak, aztán az utolsó lenne ez a párharc.
A negyeddöntőbe jutáshoz a franciák elleni mérkőzéstől függetlenül magyar győzelem kellene Ausztria és Katar ellen.
A férfi kézilabda világbajnokságon idén is 32 csapat vesz részt, és a lebonyolítási rendszer változatlan maradt: 24 nemzeti együttes jutott tovább a középdöntőbe, majd innen a legjobb nyolc kerül a negyeddöntőbe.
A Magyar Kézilabda-szövetség vezetősége a torna előtt a negyeddöntőbe jutást tűzte ki célul a válogatottnak, ami a jelen állás szerint reálisan elérhető.
Ami pedig a vébé kieséses szakaszát illeti, a középdöntő négy csoportjából a legjobb két helyezett kvalifikálja magát a negyeddöntőbe, onnan jutnak el a döntőig.
Marius Corbu kezdőként kapott lehetőséget, a Ferencváros pedig történelmi győzelmet aratott az AC Milan otthonában a labdarúgó Európa Liga alapszakaszának negyedik fordulójában.
A magyar férfi kézilabda-válogatott magabiztos győzelemmel mutatkozott be a 2028-as Európa-bajnokság selejtezőjében, míg a román együttes hétgólos vereséget szenvedett Franciaország vendégeként.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!