A magyar férfi kézilabda-válogatott három ponttal érkezett a világbajnokság második szakaszába, a középdöntőbe. Itt a D csoport három továbbjutója – Magyarország, Hollandia és Észak-Macedónia – a C kvartett három együttesével együtt alkot egy hatcsapatos csoportot.
A középdöntő kedden rajtol el, a magyar válogatott sorrendben Franciaországgal, csütörtökön Ausztriával, majd szombaton Katarral mérkőzik meg.
Ezen csoport legnagyobb esélyese a francia válogatott, amely a párizsi olimpián meglepetésre csak a negyeddöntőig jutott. A versenykiírás szerint a két csoportgyőztes egymás ellen kezd, a magyaroknak szerencsésebb lett volna, ha valamelyik másik ellenféllel indítanak, aztán az utolsó lenne ez a párharc.
A negyeddöntőbe jutáshoz a franciák elleni mérkőzéstől függetlenül magyar győzelem kellene Ausztria és Katar ellen.
A férfi kézilabda világbajnokságon idén is 32 csapat vesz részt, és a lebonyolítási rendszer változatlan maradt: 24 nemzeti együttes jutott tovább a középdöntőbe, majd innen a legjobb nyolc kerül a negyeddöntőbe.
A Magyar Kézilabda-szövetség vezetősége a torna előtt a negyeddöntőbe jutást tűzte ki célul a válogatottnak, ami a jelen állás szerint reálisan elérhető.
Ami pedig a vébé kieséses szakaszát illeti, a középdöntő négy csoportjából a legjobb két helyezett kvalifikálja magát a negyeddöntőbe, onnan jutnak el a döntőig.
Az idény végén lejárt a szerződése az FK Csíkszeredánál, a felek nem hosszabbítottak. A székelyföldi szakember neve máris felmerült egy román élvonalbeli klubnál.
A tapasztalt támadó a 2025–2026-os idényben kölcsönben szerepelt az élvonalbeli Aradi UTA együttesénél, ahol sikerült letennie a névjegyét. A piros-fehér mezes klub nem habozott, és aktiválta a szerződésében szereplő opciót.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Szerdáig tartott a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apátnak kitűzött kilakoltatás határidejének „meghosszabbítása”: az önkormányzat munkásai hajnalban áttörték a még el nem foglalt helyiségekkel szomszédos falat.
Lemondásra szólította fel hétfőn a kulturális minisztert Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!