– Kétszer elutasították, harmadjára elfogadták az Ágyúsok jelentkezését az Erste Ligába. Végre beérett a befektetett munka gyümölcse?
– Így is mondhatjuk, átmentünk az éveken át tartó szűrésen, amely során több szempontból – elsősorsban sport, de szervezeti téren is – kellett bizonyítanunk, hogy az Ágyúsok csapatának ott a helye az Erste Ligában, aztán jött a szavazás. Nagyon jó érzés, hogy a csapatok egyöntetűen megszavazták a felvételünket, és a Magyar Jégkorong Szövetség is támogatja.
– Az elszántság, akarat eddig is megvolt, mostanra pedig a ligatagok és a szövetség is pozitívan áll az Ágyúsok csatlakozásához. Mi kell még a biztos részvételhez?
– Az akkreditációs folyamat következik, amely során gazdasági, infrastrukturális, sportszakmai, illetve kommunikáció-marketing terén kell bizonyítanunk, hogy ha elindulunk a ligában, azt végig is tudjuk csinálni, megvan hozzá a szervezeti felkészültségünk, támogatói bázisunk, játékoskeretünk. Nyilván még sok munka vár ránk, de úgy gondolom nálunk mindez rendben van, készen állunk.
– Apropó infrastruktúra, javában zajlanak a sepsiszentgyörgyi jégcsarnok építési munkálatai.
– Valóban, felvázoltuk az új jégcsarnok tervét és az elképzelésünket is, de annak a létesítménynek az átadása még odébb van, így jelenleg a kézdivásárhelyi Deme László Műjégpályával számolunk hazai pályaként.
– Milyen erősítéseket helyeztek kilátásba, hogy megfeleljenek az új pontvadászat követelményeinek?
– Csapatépítés szempontjából elsősorban a saját költségvetésünk a mérvadó, ahogy eddig, úgy ezután is a stabilitásra törekszünk, minden játékosunkkal jövő szezonra is van szerződésünk.
– Mit jelentene Háromszéknek, ha Erste Ligás csapata lenne?
– A háromszéki hokitörténelem nagyon régre visszanyúlik, hetvenéves a kézdivásárhelyi, több mint ötvenéves a sepsiszentgyörgyi, mindig is volt hokimozgalom errefelé, de sajnos volt egy periódus, amikor ez megszakadt. Ha azt mondjuk, hogy a székelyek sportja a hoki, ebből nekünk sem szabad kimaradni. Úgy gondolom, jó helyzetben vagyunk, az utánpótlásnak egyre jobbak a lehetőségei, a jelenlegi keretünkben öt háromszéki – Szőcs Zalán, Kernászt Máté, Nagy Tamás, Király Ádám, Kertész Ákos – játékosunk van, illetve Háromszékről többen játszanak más csapatoknál felnőttszinten. A fejlődés folyamatos, növekszik az érdeklődés és indokolt a felnőttcsapat szerepeltetése.
– Hogyan látja a csapat helyzetét az idei bajnokságban?
– Reményeinken felül teljesítünk az idei kiírásban, és ez is mutatja a csapat egységét, szinte ugyanazzal a kerettel évről évre lépünk előre. Matematikailag még ugyan nincs meg a legjobb négybe jutás, de nagyon jól állunk a tabellán, és úgy vélem, ki tudjuk vívni a helyünket a legjobbak között. Ami a legfontosabb, hogy a legutóbbi hazai meccsünkön is majdnem teltház előtt játszottunk Kézdivásárhelyen, gyerekektől a felnőttekig sokan jönnek el megnézni minket, ha már feltudjuk venni a harcot a nagyokkal, megtudtuk verni a Sportklubot, Gyergyót, Brassót. Ha bejutnánk a Final Fourba, tetszene, ha végre nekünk is csillogna érem a nyakunkban, nemcsak másoknak.
Kilenc évvel ezelőtt a Sepsi OSK újoncként mutatkozott be a román labdarúgó élvonalban. Azóta nemcsak a háromszéki klub írt sikertörténetet, hanem a bajnokság mezőnye is jelentősen átalakult – megnéztük, mi minden változott 2017 óta.
Folytatódnak a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntői. A Székely Sport tippjátékában ezúttal Olteán Péter, Gyimesbükk magyar polgármestere osztotta meg várakozásait a péntek esti Spanyolország–Belgium rangadó előtt.
Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...
A Jóisten, családja és a sport adott erőt Kelemen-Nemes Kinga neurológus rezidensnek, akinek nemrég daganatos megbetegedéssel kellett szembenéznie. A marosvásárhelyi orvos most segíteni szeretne a rákos betegeken és családtagjaikon.
A magyarországi MCC körüli átalakulás hírei sok erdélyi diákot és szülőt is bizonytalanságban tartanak, miközben javában zajlik a jelentkezés az intézmény programjaira.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!