A közismert nevén Tusványos szerda késő délutáni programjában, a Buzánszky Jenő Sportteraszon rendezett kerekasztal-beszélgetésen szövetségi vezető és játékosok osztották meg elképzeléseiket a liga jövőjéről, a légiósszabályról, a honosítás kérdéséről, valamint a következő idény kihívásairól.
A Jégkorong: hogyan tovább az Erste Ligában? című beszélgetés résztvevői Nagy Attila, a Román Jégkorong-szövetség elnöke, valamint László Arnold (Háromszéki Ágyúsok), Adorján Attila (Brassói Corona), Fodor Csanád és Péter Balázs (Csíkszeredai Sportklub), illetve Császár Hunor (Gyergyói HK) voltak. A beszélgetést Szép Zoltán moderálta. Érdekesség, hogy valamennyi résztvevő csíkszeredai születésű.
A fórum egyik legfontosabb üzenetét Nagy Attila fogalmazta meg. Elmondása szerint az elmúlt években többször is tárgyalt egymással a Magyar- és a Román Jégkorong-szövetség az Erste Liga jövőjéről, ám a két fél másként látja a sorozat szerepét. „Megértem a magyar szövetség gondolkodását, hiszen számukra az Erste Liga egyre inkább fejlesztő bajnokság, miközben legjobb klubjaik már magasabb szinten szerepelnek. Nekünk viszont az a fontos, hogy minél erősebb bajnokságban játszhassanak a romániai klubok és a válogatott játékosok” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: a romániai válogatott gerincét ma is az Erste Ligában szereplő játékosok adják, ezért számukra kulcskérdés, hogy a bajnokság színvonala emelkedjen.
– közölte.
Nagy Attila arra is utalt, hogy a két szövetség együttműködése jelenleg nem olyan szoros, mint amilyet az erdélyi klubok szeretnének. „Megpróbálnak alárendelt szerepet kiosztani nekünk, amit nem szívesen fogadunk el” – fogalmazott diplomatikusan.
Az idei szezon egyik újdonsága a Háromszéki Ágyúsok csatlakozása az Erste Ligához. László Arnold szerint a klub régóta készült erre a lehetőségre. „Már két éve is szerettünk volna csatlakozni, de akkor még nem kaptunk lehetőséget. Most végre itt vagyunk, és izgatottan várjuk a rajtot” – mondta.
Megtudtuk, hogy a csapat már jó ideje megkezdte a felkészülést: Zakariás Zsolt tervei alapján erőnléti edzések zajlanak, hetente egyszer pedig már jégre is mennek. Az elsődleges cél a tisztes helytállás.
– fogalmazott.
Hozzátette, a csapat egyelőre Kézdivásárhelyen játssza hazai mérkőzéseit, de hosszabb távon Sepsiszentgyörgy új jégcsarnoka is szóba kerülhet.

A beszélgetés egyik legtöbbet emlegetett témája a Gyergyói HK koncepcióváltása volt. Császár Hunor megerősítette, hogy a klub vezetése tudatos fiatalítás mellett döntött. „Az elmúlt öt évben háromszor megnyertük az Erste Ligát, a román bajnokságot és a Román Kupát is. Most úgy döntött a vezetőség, hogy nagyobb szerepet kapnak azok a fiatalok, akik az akadémiáról érkeznek”.
A csapat ugyanakkor nem mond le a sikerekről. „Nem azért mondunk le a címvédésről, mert ne hinnénk benne.
– mondta.
Adorján Attila, a Brassói Corona kapusa elégedetten értékelte idényét. „Könnyen sikerült beilleszkednem, hiszen sok játékost korábbról ismertem. Döntőt játszottunk, megnyertük a Román Kupát és a Szuperkupát is”.
A kapus szerint a Corona célja egyértelmű.

A fórum egyik leghosszabb vitáját a légiósok és a honosított játékosok kérdése váltotta ki.
Péter Balázs és Fodor Csanád szerint a honosított játékosok jelenlegi szabályozása torzíthatja a versenyt.
– vélekedett.
Császár Hunor szerint nem feltétlenül a légiósok számával van gond. „Inkább kevesebb, de valóban magas színvonalú külföldi játékosra lenne szükség. Olyanokra, akik példát mutatnak a fiataloknak, nemcsak a jégen, hanem az öltözőben és a mindennapokban is.
Adorján Attila ugyancsak a szigorúbb honosítási szabályok mellett érvelt. „A légiósokra szükség van, de a honosítás nem lehet kibúvó a légióskorlátozás alól” – fogalmazott.

Nagy Attila emlékeztetett arra, hogy három éve a román bajnokságban hatról háromra csökkentették a légiósok számát.
Szerinte a romániai válogatott gyengébb világbajnoki szereplésének egyik oka éppen az volt, hogy a klubokban a kulcsszerepeket gyakran honosított vagy külföldi játékosok kapták, ezért a hazai hokisok nem szereztek elegendő rutint a legfontosabb helyzetekben.
– hangsúlyozta.

A szövetségi elnök szerint ugyanakkor az elmúlt évek egyik legnagyobb sikere az infrastruktúra fejlődése. Felidézte, hogy az elmúlt években új jégcsarnokok épültek, hamarosan pedig Alcsíkon és a Gyimesekben is sátortetős pályák készülnek el. Jó esélyt lát arra is, hogy még idén elkészüljön a marosvásárhelyi jégcsarnok.
Nagy Attila elárulta azt is, hogy a Román Jégkorong-szövetség újabb felnőtt-világbajnokság megrendezését tervezi, amelynek helyszíne Marosvásárhely lehet.
„Tíz év alatt négyszázról több mint ezerötszázra nőtt a Székelyföldi Jégkorong Akadémiához tartozó utánpótláskorú játékosok száma. Ez jól mutatja, hogy a fejlesztések működnek” – fogalmazott.
A moderátor arról is megkérdezte a játékosokat, melyik Erste Liga-jégcsarnokot kedvelik a legjobban, és melyiket kevésbé. Valamennyien a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályát és annak kiváló hangulatú közönségét emelték ki. Kritikaként elsősorban a debreceni és a gyergyóremetei jégcsarnok került szóba, mivel ezek játékfelülete kisebb a többiénél.
A magyar állami támogatások bizonytalanságáról, a Sepsi OSK pénzügyi helyzetéről és a klub jövőjéről is beszélt Diószegi László a Tusványoson. A klub tulajdonosa szerint nincs pánik, de ideje nyíltan beszélni a problémákról, mielőtt túl késő lenne.
A Corvinul elleni vereségről, az FK Csíkszereda pénzügyi helyzetéről, az önkormányzati támogatások hiányáról, Kleinheisler László távozásáról és a klub jövőjéről is őszintén beszélt Szondy Zoltán a Buzánszky Jenő Sportteraszon, a 35. Tusványoson.
Magyarországi motoros vesztette életét egy balesetben szerdán a 67C jelzésű országúton, a Transalpinán, miután egy kanyarban feltehetően elvesztette uralmát a jármű felett, és nekiütközött a fém szalagkorlátnak.
Ne legyenek gyávák meghívni Magyarország miniszterelnökét Tusványosra – kérte Magyar Péter miniszterelnök kedden az Országgyűlésben, a frakciók képviselőinek válaszolva.
Egy férfi leköpte Magyar Péter miniszterelnököt a budapesti Nyugati pályaudvaron, ahová a kormányfő Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel együtt érkezett, hogy ismertesse a 3500 milliárd forintos Baross Gábor Vasútfejlesztési Programot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!