Felavatták a Székelyföldi Jégkorong Akadémia kollégiumát

Csíkkarcfalván húsz évvel ezelőtt, 2003-ban kezdték el a fedett jégcsarnok építését, amelyet Románia első vidéki műjégpályájaként tart számon a történelem.

A felcsíki nagyközségben 2015-ben megalakult a Székelyföldi Jégkorong Akadémia, 2019-re elkészült az Orvosi és Metodológiai központ, akkor adták át Románia egyik legfelszereltebb módszertani, sportorvosi- és rekuperációs központját.

2023. július 22. új mérföldkő Felcsík történelmében, felavatták, ünnepélyesen átadták a Székelyföldi Jégkorong Akadémia kollégiumát.

A kollégium már 2022 nyarán részben megnyitotta kapuit, de még folyamatos fejlesztésekre, kiegészítésekre volt szükség, amelyek az áprilisi világkupáig elkészültek, a hivatalos átadóünnepséget pedig szombaton késő délután tartották.

A 2742 négyzetméter hasznos felülettel rendelkező létesítményben helyet kapott egy kollégiumi rész, ahol az U16-os, az U18-as és a a Sapientia U23 hokicsapat tagjai laknak. A három szinten összesen 80 jégkorongozó számára van hely, minden emeleten található egy teakonyha és egy tanulószoba. A vendégszárnyban az oda érkező együtteseket, valamint a Székelyföldön edzőtáborozó csapatokat szállásolják el, ott negyven fő számára van pihenőhely, a tetőtérben pedig – szükség esetén – szintén szálláshelyek alakíthatók ki.

Az avatóünnepségen a magyar kormány képviseletében jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője és Zsigmond Barna Pál, a határon túli magyar közösségek hatékony támogatásáért felelős miniszteri biztos.

A hazai politikusok közül az ünnepséget megtisztelte jelenlétével – többek között – Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, az esemény házigazdája pedig Tánczos Barna szenátor, a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány elnöke volt.

A vendégeket elsőként Gábor Tibor, Csíkkarcfalva polgármestere köszöntötte, majd Tánczos Barna mondott ünnepi beszédet. Tánczos kihangsúlyozta, hogy jégkorong nélkül nem teljes a székely identitás, nem teljes a székely történelem.

Kifejtette, hogy a hoki adott nekünk, székelyeknek, a közel egy évszázad alatt mindent, jót és rosszat, és egy egy kilátástalanság nélküli helyzetben, amikor fiatal sportolóink tucatjai készültek külföldre, sok gyerek hagyta el az országot, akkor érkezett a magyar segítség, az anyaország megmentette a székelyföldi hokiutánpótlás helyzetét. De kellett a képbe az egyház is.

– hangsúlyozta Tánczos, aki statisztikai számokat is közölt.

Megtudtuk, hogy a SZJA jelenleg nyolc fejlesztési központjában több mint 1300 gyerekkel dolgoznak, és őket 50 edző felügyeli.

Semjén Zsolt szerint az ember test-szellem-lélek összetettségből áll, ezért az a helyes, hogy ha a támogatások is a lélek, a szellem és a testnek megfelelően vannak. „A lélek tekintetében büszkén elmondhatom, hogy amióta kormányon vagyunk, azóta a Kárpát-medencében építettünk és kitataroztunk több mint 3000 templomot, a szellem tekintetében – az óvodától az egyetemig – megújítottunk az oktatási rendszert, közel ezer óvodát építettünk vagy tataroztunk Magyarországon kívül a Kárpát medencében.

Ezért tehát a test-szellem-lélek összetettsége jegyében, a templomoktól az iskolákon át a sportcsarnokokig mindent támogatunk, ami a magyar megmaradást szolgálja. (…)

Történelmi okokból kifolyólag – nem azért mert így akartuk, hanem így alakult a történelmünk – a magyar nemzet három részből áll: van az anyaországi magyarság, van a Kárpát-medencei magyarság, és van a diaszpórának a magyarsága, az emigrációban, a nyugati világban.

Minden magyar nemzetrésznek fenn kell maradnia. Azért, mert ha bármelyik nemzetrész eltűnne, akkor az egyetemes magyarság lenne csonkább. Köszönöm a köszönéseket, de mi, magyarországi magyarok legalább annyit köszönhetünk az elszakított területek élőn magyarságtól.

Mi tanulhatunk tőletek magyarságot, megmaradni-akarást és kitartást. Köszönöm Magyarország kormánya nevében a nemzethűségeteket és azt a tanítást, amit itt és most ti adtok az egyetemes magyarságnak” – mondotta Semjén.

Az épület tervezője Köllő Miklós, aki szerint a karcfalvi, felcsíki táj tükrözi a középkori európai kultúrtájnak egy specifikus változatát, ami a székelyek katonai demokrácia miatt alakult ilyenné. „Erre nagyon büszkék kell legyünk, és ez az, amire támaszkodva, fenntartható fejlődésről fogunk tudni beszélni Székelyföldön a következő évtizedekben.

Tehát az illeszkedés kérdése nagyon fontos. Az új épületet, amelyet most átadunk – hála istennek, és nagyon köszönöm a megrendelőknek a konstruktív párbeszédet – sikerült ilyen módon megoldani. A tájból nézve az épület jórészt hagyományos cseréppel van fedve, tömegekre van bontva, tehát nem tűnik nagynak, „nem nyomja el” a karcfalvi templomot.

Az épületen át lehet látni, látható az a táj amiről szóltam. Az épület homlokzata illeszkedik a faluképhez, illeszkedik az utcaképhez, mert akkora léptékű tömegek jelennek meg rajta, mint a szembelévő házak. Tornáca is van, ezáltal illeszkedik a hagyományainkhoz, illeszkedik tágabb értelemben a székelység fahasználatához.

Megszületett az, ami az egyik legjobb példa arra, hogy merre fele, milyen irányba kellene gondolkozni a Székelyföld jövőjében. Az épület kintről illeszkedik a faluképhez, de ha megállunk a túlsó felén, az intézmény belső udvarában, úgy érezzük magunkat mintha a trianon meg sem történt volna” – mondta Köllő.

Az ünnepséget szebbé tette két akadémista, Bálint Anna Regina éneke és Kristó Csongor szavalata, illetve a Kis Kata zenekar énekese, Kiss Kata, aki a gyermek Török-Csoma Örssel közösen énekelte el a Magyar vagyok című dalt.

Az épületet Farkas Árpád csíkkarcfalvi- és Darvas-Kozma József csíkszeredai plébánosok áldották meg. Utóbbi a Mens Sana Alapítvány létrehozója is.