Pál Attila jól kezdte az idei versenyévadot

A napokban áll össze a gyergyóalfalvi fogathajtó, Pál Attila versenynaptára, most tűzik ki, hogy hol, milyen viadalokon indul el kettesfogatával. Az előjelek mindenképpen jók. „Idén elsősorban a külföldi versenyekre összpontosítunk, az a célunk, hogy minél több rangos nemzetközi eseményen jelen legyünk. Fontos a tapasztalatszerzés a nemzetközi mezőnyben, lássuk, mire vagyunk képesek a világ legjobbjaival szemben, de az is lényeges szempont, hogy ismertséget szerezzünk a jövő évi világbajnokságra, ahol így már nem teljesen ismeretlenül szerepelhetünk a versenybírók előtt” – fogalmazott Pál.

Az egyik helyszín, ahol ebben az idényben mindenképpen szeretne rajthoz állni, az a németországi Drebkau, ahol az ősszel lesz egy nagyon rangos viadal. Itt fogják megrendezni a 2019-es kettesfogathajtó világbajnokságot, így ez „pályabejárás” is lesz egyben.

Mindebből következik, hogy Pál Attila elsődleges célkitűzése, hogy 2019-ben is kivívja magának a válogatott kerettagságot, és ismét világbajnoki résztvevő legyen.

Ebben az évben a hazai bajnokság háttérbe szorul, várhatóan kevesebb itthoni versenyen fog rajthoz állni fogatával.

A szezonkezdés biztató

Hagyományos módon május eleje a magyarországi versenyévad kezdési időpontja. A nyitó megmérettetés Mezőhegyesen zajlott, amelyen Pál Attila fogata is indult. Nem is akármilyen volt a rajt: Pál nyerte meg a díjhajtás versenyszámot.

Maratonhajtásban a 9., akadályhajtásban a 13. lett, és így összesítésben a 7. helyen zárt.

A 25 résztvevőt felvonultató mezőnyben Pál Attila mellett jelen volt a tavalyi világbajnokságon szereplő romániai válogatott másik két tagja, azaz Rákóczi Gergő és Bartha Eduárd is. Ők is kitettek magukért.

Bartha az akadályhajtást, Rákóczi az összetettet nyerte meg. Ezzel a sportági szakma elismerését is kivívták, megmutatták, hogy nagyot fejlődött az erdélyi fogathajtás. A világ legjobbjainak számító versenybírók előtt tudtak kiemelkedőt nyújtani.

Fotó: Facebook/Hippoevent

Mindig van, hová fejlődni

A nyitóversenyt hosszú pihenő előzte meg, nyolc hónapig nem jártak ki a lovak az udvarról, így a versenyhelyzetet, az új külső hatásokat, tömeget, zenét is újra meg kell szokniuk. A mezőhegyesi verseny ugyanakkor olyan pozitív töltekezést is jelentett, amely újabb kihívások teljesítésére készteti – mondta a gyergyóalfalvi hajtó – de hozzátette,

oda kell figyelnie arra is, lovai számára a megterhelést úgy számítsák ki, hogy az a lehető legjobb legyen, jusson elegendő idő pihenni is.

Mezőhegyesen magyar, cseh, svéd, spanyol, francia szakemberekkel is alkalom volt találkozni. Az általuk elmondottakból, és a versenyen tapasztalt egyéb újdonságokból is sokat tanultak a versenyzők.

A mezőhegyesi rendezvény holland pályaépítője az akadályhajtáshoz olyan teret alakított ki, amilyennel eddig még nem találkoztak. Ezidáig olyan kapukhoz voltak szokva, ahol a keréktávolságnál 10–10 centiméterrel nagyobb volt a hely, ahol át kellett haladni,

itt pedig mindössze 5–5 centit hagyott távolságnak.

Milliméter-pontosságú, precíz versenyzés kellett ahhoz, hogy ne gyűljenek a hibapontok. „Komoly tanulság volt számomra az, hogy ezeket a szűk kapukat jól teljesítettem, ellenben a legkönnyebb fordulóknál követtem el verőhibákat. Megmutatta ez, hogy javulnom kell az összpontosításban, egy pillanatra sem szabad kiengedni, végig keményen kell koncentrálni” – szögezte le Pál.