Jelentősen átalakult kerettel vág neki a kontinenstornának a magyar vízilabda-válogatott

Ha január, akkor téli sportok – gondolhatnánk. Ám néhány éve ez részben változott, pontosabban fogalmazva nemcsak téli sportok világeseményeit rendezik az év első hónapjában, hanem a vízilabda Európa-bajnokságot is. Legalábbis az elmúlt tíz évben négy alkalommal is januárban tartották a kontinenstornát. A január 10-én kezdődő Eb-t ezúttal Szerbiában rendezik – immár harmadik alkalommal.

Az első férfi Eb-t különben éppen száz éve, 1926-ban rendezték meg. 1981 óta kétévente került sor a tornára. A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) 2001 óta a páratlan esztendőkben rendezte a vb-t az úszó-világbajnoksággal egyidőben. Az Európai Úszószövetség (LEN) ezért úgy döntött, hogy a két világesemény „ne üsse egymást”, így az Eb 2003 után a páros években kerül megrendezésre.

A férfiaknál Magyarország eddig a legsikeresebb, összesen 13 Európa-bajnoki címmel.

A nőknél Olaszország és Hollandia győzött a legtöbbször (öt-öt alkalommal). Magyarország női csapata háromszor nyert Európa-bajnokságot.

Megfiatalított magyar csapat

A 2026-os férfi vízilabda Európa-bajnokságnak a szerb főváros ikonikus Belgrád Arénája ad otthont, amely 18 386 néző befogadására képes. A csarnokban különben több sportágban is rendeztek már otthont kontinentális és világversenyeket a kosárlabdától kezdve a vízilabdáig.

A férfi mezőny 16 csapatból áll: Szerbia automatikusan kvalifikált házigazdaként, a top 7 az előző Eb alapján, valamint 8 csapat a selejtezők révén került be. Érdekesség, hogy Törökország hat év után tér vissza a kontinensviadalra, míg Németország nagy meglepetésre lemaradt a tornáról.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A magyar csapat jelentős átalakuláson ment keresztül Párizs óta.

A tavalyi világbajnoki ezüstérmes keretből Molnár Erik sérülés, míg Vámos Márton regeneráció miatt marad távol, Zalánki Gergő továbbra sem tagja a csapatnak.

Helyettük több fiatal játékost hívott be Varga Zsolt szövetségi kapitány, hogy a felkészülési mérkőzéseken tesztelje őket. Az Eb-n ott lesz viszont Vogel Soma, aki kihagyta a 2025-ös szingapúri világbajnokságot. A belgrádi kontinenstornán Soma várhatóan kulcsszerepet vállalhat – főleg, ha a csapat a kieséses szakaszban ötméteres párbajra kényszerül majd. Köztudott ugyanis, hogy a magyar hálóőr kiválóan védi a büntetőket.

A magyar csapat számára a felkészülés intenzív volt: Varga Zsolt tanítványai decemberben Párizsban, Szegeden, Budapesten és Trebinjében is játszottak felkészítő mérkőzéseket, hogy a csapat formába lendüljön.

Kik lehetnek ott a végelszámolásnál?

Spanyolország, mint címvédő a torna esélyesei között szerepel, stabil és gyors játékkal, ritkán követnek el taktikai hibát. Szerbia már nem az a régi csapat, amelytől mindenki rettegett, ám hazai pályán indul, mentálisan erős és rutinos együttes, ráadásul ne feledjük, hogy a vízilabdában a bíráskodás is fontos elem, a hazai medence pedig ilyen esetben sokszor kedvez a rendező országnak, főleg, ha egy pólónagyhatalomról beszélünk.

A szerbek egyébként a kieséses szakaszban különösen veszélyesek. Ha elkerülik a hullámvölgyeket, a döntőbe jutás is reális célként lebeghet a szemük előtt.

Az utóbbi évek egyik meglepetéscsapata a görög, amely védekezésben és taktikai fegyelemben is kiemelkedőt nyújt, képes szoros mérkőzéseket játszani bármelyik topcsapat ellen. Az Eb-k történetében eddig legjobb helyezésük két negyedik hely (1999-ből és 2016-ból) volt, világbajnokságokon viszont már egy ezüst- és négy bronzérmet szereztek. Lehet, hogy idén az Eb-n az érmekért fog hajtani.

Horvátország általában az élmezőnyben van, de a legutóbbi időszakban kevésbé nyújtott állandó, megbízható teljesítményt. Leírni azonban nem szabad, s az sem mellékes, hogy nagy meccseken mindig veszélyes, s szerb vizeken valószínűleg kettőzött erővel fog küzdeni.

Fotó: Magyar Vízilabda Szövetség

Az elemzők szerint Magyarország nem tartozik a szűk favoritok közé, ám a fiatalítás ellenére egy jó tornával éremközelbe kerülhet.

Ne feledjük, a tavalyi szingapúri világbajnokságon kevesen gondolták volna, hogy Varga Zsolt tanítványai döntőt játszanak majd.

A feladatot nehezíti, hogy Manhercz Krisztiánék a nehezebbik ágra kerültek: a csoportból való továbbjutásuk esetén a spanyolokkal és a szerbekkel küzdenek majd azért, hogy a középdöntős (hatos) csoportban az első két helyet szerezzék meg, amely elődöntőt ér majd.

Érdemes megemlíteni még Montenegrót, amely fizikális stílusban képes meglepetést okozni, a jugoszláv iskola megtestesítőjeként mindenki számára nehéz dió lesz. Olaszország ingadozó formája miatt most talán kevésbé esélyes, de a könnyebbik ágon akár elődöntőbe is juthat.

És akkor nem ejtettünk szót a román csapatról, amely az Eb-k történetében a görögökhöz hasonlóan szintén két negyedik hellyel büszkélkedhet (1993-ban és 2006-ban).

Az utóbbi időszakban a válogatott általában a 10. hely környékén fejezte be a tornát.

Jó sorsolása és a könnyebb ág miatt Bogdan Rath tanítványai – akik között Belényesi Dávid és Vancsik Levente is szerepel – ezúttal lehet, hogy előrébb tudnak végezni.

A szombaton kezdődő Európa-bajnokság izgalmas tornának ígérkezik, ahol a fiatal magyar válogatott próbára teheti képességeit, miközben a címvédő spanyolok, a hazai szerbek és a stabil görög csapat is komoly ellenfelek lesznek. A taktikai finomságok, a fiatalítás hatása és a fizikai erősségek összessége teszi majd igazán izgalmassá az idei kontinenstornát.

Fotó: Magyar Vízilabda Szövetség

Az Európa-bajnokság programja

Az első csoportkör után minden négyes első három helyezettje jut tovább a második csoportkörbe, ahol két új csoport (E és F) alakul:
E csoport: A1, A2, A3, C1, C2, C3
F csoport: B1, B2, B3, D1, D2, D3

Az első csoportkörben egymás ellen játszó csapatok eredményeit viszik magukkal a második fázisba. Ott már csak azok ellen játszanak, akikkel korábban nem találkoztak.

Az E és F csoport első két helyezettje elődöntőbe jut. A többiek helyosztót játszanak közvetlenül a második csoportkör után (például E3–F3 az 5. helyért, E4–F4 a 7. helyért stb.). Az első kör 4. helyezettjei (A4, B4, C4, D4) a 13–16. helyért küzdenek. Az új rendszerrel így megszűnik a negyeddöntő.

Az Európa-bajnokság lebonyolítása:

Január 10., szombat:
13:45 Izrael–Spanyolország
16:15 Franciaország–Magyarország
19:00 Málta–Montenegró
21:30 Hollandia–Szerbia
Január 11., vasárnap:
13:45 Törökország–Olaszország
16:15 Románia–Szlovákia
19:00 Szlovénia–Horvátország
21:30 Görögország–Georgia
Január 12., hétfő:
13:45 Málta–Franciaország
16:15 Magyarország–Montenegró
19:00 Hollandia–Izrael
21:30 Spanyolország–Szerbia
Január 13., kedd:
13:45 Georgia–Horvátország
16:15 Szlovénia–Görögország
19:00 Szlovákia–Olaszország
21:30 Románia–Törökország
Január 14., szerda:
13:45 Málta–Magyarország
16:15 Hollandia–Spanyolország
19:00 Franciaország–Montenegró
21:30 Málta–Szerbia
Január 15, csütörtök:
13:45 Törökország–Szlovákia
16:15 Románia–Olaszország
19:00 Szlovénia–Georgia
21:30 Görögország–Horvátország
Január 16., péntek:
Helyosztók, 13-16. hely:
11:15 4A-4C
13:45 4B-4D
E csoport:
16:30 3A-1C
19:00 1A-3C
21:30 2A-2C

Január 17., szombat:
Helyosztók, 13-16. hely
11:15 4B-4C
13:45 4D-4A
F csoport:
16:30 3B-1D
19:00 1B-3D
21:30 2B-2D

Január 18., vasárnap:
Helyosztók, 13-16. hely
11:15 4A-4D
13:45 4D-4C
E csoport:
16:30 3A-2C
19:00 2A-3C
21:15 1A-1C

Január 19., hétfő:
F csoport
16:30 3B-2D
19:00 2B-3D
21:30 1B-1D

Január 20., kedd:
E csoport:
16:30 3C-3A
19:00 2C-1A
21:30 1C-2A

Január 21., szerda:
F csoport:
16:30 3D-3B
19:00 2D-1B
21:30 1D-2B

Január 22., csütörtök:
Helyosztók:
13:45 6E-6F (11. helyért)
16:15 5E-5F (9. helyért)
19:00 4E-4F (7. helyért)
21:30 3E-3F (5. helyért)

Január 23., péntek:
18:00 1E-2F (elődöntő)
21:30 1F-2E (elődöntő)

Január 25., vasárnap:
18:00 bronzmérkőzés
21:30 döntő