Egy napra a székelyföldi díjugratósport központjává vált Gyergyóremete, itt találkoztak szombaton három megye lovasai. Hogy az elmúlt néhány évben hatalmasat fejlődött a sportág Székelyföldön, arra a lovak és a versenyzők száma is bizonyíték volt, több mint hetvenen mérték össze tudásukat.
A szervezőkön, a házigazda Remetei Lovas Klub lelkes emberein nem múlt, hogy egy igazán sikeres megmérettetés legyen az esemény. Olyan körülményeket teremtettek, ahol minden adott volt, hogy a vendégek jól érezzék magukat. Az időjárás azonban közbeszólt.
Reggel még szép napsütésben, sok néző előtt kezdődött a viadal, de délre esős, szeles idő érkezett, hazakergetve az érdeklődőket.
Így családiasabbá vált az első Remetei Lovas Nap, csak a lovas közösséghez tartozók maradtak, ez azonban nem csökkentette a verseny színvonalát, az első helyezésekért így is kiváló teljesítményt kellett nyújtani.
Öt kategóriában zajlott a viadal, voltak, akik több lóval, több kategóriában is elindultak. Előbb a legkisebbek (tíz évnél fiatalabbak és kezdő lovasok) mérték össze képességeiket az ügyességi versenyben, majd jöttek a tapasztaltabbak. Kategóriánként magasodtak az akadályok.
Mint Petréd Károly szervező elmondta, az alapcél az volt, hogy az esemény is tapasztalatszerzést, tanulást jelentsen a fiataloknak, de kikapcsolódást, szórakozást is biztosítson. Élénk figyelem és taps kísérte a szabad lóidomítás vagy a lovastorna-bemutatót is például.
A remetei verseny idényzáró is volt, a tél közeledtével már nem rendeznek szabadtéri lovas viadalokat. Ezt megelőzően múlt hét végén lezárult a Székelyföldi Régió-bajnokság is, amely gyergyóremetei kezdeményezésre indult, és idén a második versenyévadot szervezték meg.
A Hargita, Kovászna és Maros megyei lovardák összefogásának eredményeként ebben az évben öt forduló zajlott, az utolsó, döntő versenyt Sepsiszentgyörgy közelében, Benedekmezőn bonyolították le.
Mint Petréd Károly, a Remetei Lovas Klub vezetője elmesélte, a bajnokság előzménye a 2016 őszén a remetei gazdanapokon lezajlott verseny volt, az ott részt vevő lovardák képviselőivel közösen tették le a régióbajnokság alapjait.
Ebben részt vett a székelyudvarhelyi Csicser Lovardától André Ábel, a sepsikőröspataki Gróf Kálnoky Lovardától Kádár Barna, a kurtapataki Zonda Lovardától Ambrus Szabolcs, a benedekmezői Vadon Lovasközponttól Nagy Eszter, a Remetei Lovas Klubtól pedig Petréd Károly és Balázs Sándor. Az idei bajnokságban tizenöt lovasklub és lovarda versenyzői álltak rajthoz.
Az öt forduló után az összesített pontszámok szerint a következő sorrend alakult ki. 70–80 cm magas akadályok: 1. Bajcsi Anna, 2. Babos Anna, 3. Munteanu Szintia és Bangyán Benjamin. 90–100 cm: 1. Varga Attila, 2. Szabó Lea, 3. Csíki Eszter. A 100–110 centimétereses kategóriában címvédés volt, a remetei Balázs Aliz lovával, Jázminnal idén is megszerezte az első díjat, akárcsak egy éve. A sorrend: 1. Balázs Aliz, 2. György Amanda, 3. Joó Barna.
A benedekmezei döntőn egy különleges ugratóversenyt is rendeztek. Végül 160 centi magasságig emelték az akadályt, amit egy szintén remetei versenyző, Puskás-Búza Anna tudott teljesíteni, Charles nevű lova nyergében.
A Székelyföldi Régió-bajnokság célja fejlődési lehetőséget biztosítani a lovas fiataloknak, hogy innen továbblépve országos és nemzetközi versenyeken is bizonyíthassanak. A Remetei Lovas Nap sem egyszeri alkalom lesz.
– fogalmazott Petréd Károly.
Korán véget ért a 2025–2026-os szezon a Csíkszeredai Sportklub számára, amely a tavalyi döntő után idén már a negyeddöntőben búcsúzott a jégkorong Erste Ligában. A kék-fehérek csapatkapitányát, Becze Tihamért a háttérről és a kérdéses jövőjéről kérdeztük.
Sokáig hiányzott a gól a labdarúgó Szuperliga alsóházi rájátszásának mérkőzésén. A Konstancai Farul szerezte meg a vezetést, a ráadás negyedik percében erre válaszolt az FK Csíkszereda.
Halálos kimenetelű vasúti baleset történt Csíkszeredában a Brassói út mellett vasárnap délután: egy lovas szekérrel a vonat elé hajtottak, egy személy a helyszínen meghalt.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!