Sevillai emlékek, bukaresti valóság: 40 éve Európa trónján, ma a túlélésért küzd a Steaua

Az 1947-ben alapított CSA Steauanál jelenleg 35 szakosztályban körülbelül 2200 ifjúsági és felnőtt sportoló, valamint edző tevékenykedik. Emellett a klubnak körülbelül 550 katonai és civil alkalmazottja is van, akik mindannyian a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó katonai egységet alkotják.

A CSA Steaua 2025-ben körülbelül 32 millió eurós költségvetéssel rendelkezett, idénre ez az összeg mintegy 30%-kal csökkent, a Honvédelmi Minisztérium 21 millió eurós költségvetést jelentett be.

A források csökkenése miatt a katonai klub számos szakosztálya félő, hogy sportolók nélkül marad, ugyanis a sporttevékenységi szerződésekben rögzített összegek mintegy 80%-kal alacsonyabbak, mint 2025-ben.

Emiatt a szakvezetők arra panaszkodnak, hogy nem tudtak tárgyalni egyetlen sportolóval sem a szerződésük meghosszabbításáról, nem beszélve új sportolók leigazolásáról.

A kézilabdacsapatot is a felszámolás veszélye fenyegeti
Fotó: Olti Angyalka

A pénzügyi problémák miatt a Steaua vezetősége május 1-jével kezdődően bezárta a klub kantinját is, de a helyzet súlyosságát jelzi az is, hogy a rossznyelvek szerint a klub U18-as csapatának játékosaitól pénzt kértek a FC Botoșani elleni rájátszásbeli kiszállás költségeinek fedezésére. De hasonló gondok vannak a többi sportágban is, például az 1968-ban és 1977-ben BEK-serleget nyert férfi kézilabdacsapatnál, amelyet a Román Kézilabda-szövetség fegyelmi bizottsága hat pont büntetéssel sújtott, mivel nem rendezte tartozásait Nemanja Grbovic, Marko Davidovic és Admir Ahmetasevic felé.

A handbalmania.ro értesülései szerint a bukaresti együttes megszűnésének veszélye is fennáll. A rögbicsapat azért veszítette el zöld asztalnál a Dinamo elleni derbit, mivel a sérülésektől megtizedelt vékony keretével nem tudott kiállni az örök rivális ellen, amely nem fogadta el a halasztási kérelmüket.

Szőcs Bernadette is a Steaua játékosa
Fotó: Steaua București/Facebook

Román sajtóhírek szerint a CSA Steaua adminisztratív-pénzügyi hiányosságait a Honvédelmi Minisztérium ellenőrzése után fedezték fel, majd a minisztérium ellenőrző szerve megerősítette azokat.

Ezek alapján súlyos rendellenességeket tapasztaltak egyes szerződések kapcsán, de tízszeres áron kifizetett bérleti díjakról, túlárazott utazási költségekről is beszélnek, ahol szinte minden alkalommal 22-25 ezer euróval túllépték a törvény által megengedett maximális összeget.

Az Országos Befektetési Társaság (CNI) a kormány által bevezetett pénzügyi korlátozások miatt 2028. január 1-jéig felfüggesztette sportcsarnoképítési programjának finanszírozását, így nem kezdődhetnek el például a ghenceai komplexumban található sportcsarnok építési munkálatai, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya tavaly márciusban készült el. Az eredeti tervek szerint a 6000 férőhelyes, de 8000 fő befogadására is bővíthető ultramodern létesítményt két év alatt építették volna fel, az építési költségeket körülbelül 80 millió euróra becsülték.

Victor Pițurcă és Ștefan Iovan felidézte a 40 évvel ezelőtti pillanatot, amikor hazahozták a BEK-serleget
Fotó: Steaua București/Facebook

A hírek annál is aggasztóbbak, mivel épp ma negyven éve történt a „sevillai csoda”: 1986. május 7-én világraszóló sikert ért el a Steaua, miután a Bajnokcsapatok Európa-kupájának (BEK, a Bajnokok Ligája elődje) döntőjében legyőzte a jóval esélyesebbnek számító Barcelonát, és első kelet-európai csapatként elhódította a kontinens legjobbjának járó serleget.

A Jenei Imre irányította, Bölöni Lászlót soraiban tudó katonacsapat tizenegyespárbajban bizonyult jobbnak a katalánoknál, köszönhetően Lăcătuş és Balint találatainak, illetve Helmuth Duckadam bravúrjainak, aki rekordot felállítva kivédte az ellenfél mind a négy kísérletét.