Elhalasztották az idei vizes-világbajnokságot
Husszein el-Musszalam, a FINA kuvaiti elnöke kijelentette, ezeket a döntéseket minden érintett érdekében hozták meg, a szervezet számára továbbra is a sportolók biztonsága a legfontosabb.
A 17 napos világbajnokságra 2400 versenyzőt és 500 ezer nézőt vártak, de a házigazda város már múlt hétfőn jelezte, hogy nem tudja megrendezni az eseményt.
A 2024-es esztendő így elképesztően sűrűnek ígérkezik a vizes sportágakban, hiszen a januári világbajnokság mellett a párizsi olimpia, Európa-bajnokság és többek között a budapesti rövidpályás vb is vár majd a versenyzőkre.
Märcz Tamás, az olimpiai bronzérmes férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya a szövetségnek adott nyilatkozatában elmondta, bíztak benne, hogy esetleg egy beugró város segítségével sikerül elkerülni a halasztást, ugyanis a játékosok számára ideálisabb lett volna, ha ebben az évben rendezik meg az egyébként már egyszer elhalasztott világbajnokságot.
„Bonyolítja a kialakult helyzetet, hogy nagyon sűrű lesz a nemzetközi versenynaptár 2024-ben is, ezt még a jövőben így át kell gondolniuk az illetéseknek. Ezzel együtt kalkuláltunk a mostani döntéssel, folytak beszélgetések arról, hogyan alakulhat át a bajnoki naptár, nyilvánvalóan a következő napokban a klubcsapatok programját stabilizáljuk” – fűzte hozzá az Európa-bajnoki címvédő gárda szakvezetője.
Märcz Tamás hangsúlyozta, nem örül a döntésnek, ugyanakkor így is lesz jócskán esemény, amire fel kell készülniük, ilyen a világliga, vagy az augusztus végén kezdődő Európa-bajnokság. „ A mostani döntéssel egyszerűbb lesz egy pihenőidőszakot is beiktatni a játékosok számára, ez a vb megrendezése esetén rövidebb lehetett volna csupán” – jegyezte meg.
Hasonlóképpen nyilatkozott Bíró Attila, a 2021-es esztendőben a hagyományos csapatsportokban az Év csapatának választott női válogatott szövetségi kapitánya, akinek irányításával Tokióban történelmi bronzérmet nyert a gárda.
„Ez a halasztás alapjaiban rengeti meg a következő évek programját, egyúttal felvetődik bennem néhány kérdés.
Két-három havonta ilyen eseményeken ott lehet ugyan lenni, de szakmailag felkészíteni, csúcsformába hozni csapatot az abszurditás határát súrolja” – fogalmazta meg a közeljövő legfontosabb megválaszolandó kérdéseit a tréner, aki hozzátette, a jó oldala a dolognak, hogy az elmúlt évek meglehetősen intenzív terhelése után lesz alkalmuk pihenni a játékosoknak, ami után gőzerővel készülhetnek az Európa-bajnokságra.
Megütötték a kiállított játékost Agyagfalván, kizártak egy csapatot a Hargita megyei focibajnokságból
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Nagy Attila: „az új szövetségi kapitány tudja, hogyan kell a fiatalokat beépíteni a csapatba”
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
