A keddi elődöntőket követően három számban voltak érdekeltek a magyar, egyben a román egységek a tokiói olimpián, azon a napon, amikor először osztottak érmeket ezen szakágban.
Legelőször a kajak egyes 200 méterén Lucz Dóra a hatodik helyen végzett, a magyar versenyző kihajtotta magát, az első olimpiáján pontszerző helyen zárt.
Hasonlóan pontszerző lett a a Victor Mihalachi, Cătălin Chirilă duó is, a románok a kenu kettesek mezőnyének második felében voltak végig.
Aztán következett egy parádés verseny, ahol Kopasz Bálint arany-, Varga Ádám pedig ezüstérmet szerzett kajak egyes 1000 méteren a tokiói olimpián.
A keddi döntőben a világ- és Európa-bajnoki címvédő Kopasz a táv nagy részében vezetett és fölényes győzelmet aratott, az ötkarikás újonc Varga pedig óriási hajrával, szoros befutó után kaparintotta meg a második helyet.
Ebben a számban a magyarok legutóbb az 1968-as mexikóvárosi játékokon örülhettek győzelemnek Hesz Mihály révén, de érmet is 1976-ban szereztek legutóbb, akkor Csapó Géza második lett.
Olimpián legutóbb 1996-ban, Atlantában fordult elő, hogy egy versenyszámban két magyar is dobogóra állt, akkor 200 méteres mellúszásban Rózsa Norbert, Güttler Károly volt a sorrend az első két helyen.
Két magyar egység volt a kajak kettesek 500 méteres távján. Itt Kozák Danuta és Bodonyi Dóra bronzérmes lett, megelőzve a Csipes Tamara, Medveczky Erika duót, akik negyedikként zártak.
Az ötszörös ötkarikás bajnok, 34 éves Kozák ebben a számban címvédőként indult a japán fővárosban, az öt arany és egy ezüst után a mostani az első olimpiai bronzérme.
Remek keddi nap Tokióban, minden éremből jutott egy a magyaroknak.
Jó hírek érkeztek a Sepsi OSK háza tájáról: Daniel Vîrtej ismét együtt készül a csapattal, az edzéseken pedig hosszú idő után Sigér Dávid is feltűnt.
Lovasíjászatban, lovasbirkózásban és tenge iluban is kipróbálták magukat a székelyföldi sportolók a Kirgizisztánban megrendezett 6. Nomád Világjátékokon. Az eredmények mellett elsősorban felbecsülhetetlen tapasztalatokkal tértek haza.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
