Pedig egyáltalán nem indult jól a versenynap a 24 éves magyar sportoló számára: már az első találkozón, az első asszóban, csupán négy adott tust követően letapadt a lába. Ezt követően minden egyes összecsapásán fájdalomcsillapítóval vívta végig, sérülten.
Ez nem jelentett problémát, legyőzte sorrendben argentin, dél-koreai és üzbég ellenfelét.
Az elődöntőben aztán a világranglista második, az orosz Velikaja már megálljt parancsolt neki. 6–6-ig volt szoros, innen elhúzott az orosz, megnyerte a csatát.
A bronzmérkőzésen a francia Manon Brunet volt az ellenfél. Akitől Anna Rióban, öt évvel ezelőtt vereséget szenvedett a nyolcaddöntőben – volt tehát amiért visszavágnia.
Villámrajtot vett Brunet, az első öt találat az ő neve mellé került. Márton egy videózást követően zárkózott fel 5–2-re. A folytatásban a francia volt aktívabb, a pihenőidőig 8–2-re módosult az állás.
A francia pontosan tudta, hogy mit kell tennie, ezt pedig a páston is meglátszott, végig magabiztos vezetéssel kaparintotta meg a győzelmet, így ezen a napon nem született magyar érem a vívócsarnokban. Márton Anna negyedikként zárt.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
