
A zárt kapuk mögött megtartott több mint kétórás műsor központi részében a 206 delegáció zászlója érkezett a stadionba, a magyart a Tokióban aranyérmes kajakos, Kopasz Bálint vitte, míg a románt a szintén kajakos Cătălin Chirilă. Aztán az olimpia hősei, maguk a sportolók vonultak be az arénába és vegyültek el a küzdőtéren.
Az olimpiai lobogót Koike Juriko tokiói kormányzó átadta Thomas Bachnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének, aki Anne Hidalgónak, a három év múlva rendező Párizs polgármesterének nyújtotta át.
A hivatalos program a láng kialvásával és tűzijátékkal ért véget.
A július 23-án kezdődött játékokon 206 nemzet több mint 11 ezer sportolója vett részt, Magyarország pedig hat arannyal, valamint hét-hét ezüsttel és bronzzal a 15. helyen végzett az éremtáblázaton. A román küldöttség szereplése már nem volt ennyire fényes, csupán egy aranyat és két ezüstöt gyűjtöttek, az összesített tabellán a 46. helyen zárt.
Sayonara, Tokió!
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!