Szurkolók a lelátón – ekkor nyílhat meg a stadion kapuja
Nézők előtti focimeccs – szinte elképzelhetetlen, miután a koronavírusjárvány meghiúsította a helyszínen való szurkolást. Ezúttal az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) nyomására Romániában újból beengedhetnek sportszeretőket a stadionba.
Az UEFA azt várja a román szövetségtől, hogy március 5-ig foglaljon állást: a Nemzeti Arénában befogadóképességének hány százalékát „tölti meg” szurkolóval a júniusi labdarúgó Európa-bajnokságon. Az európai szerv négy forgatókönyvet küldött el: telt ház, fél ház, 30 százalékos kihasználtság, vagy zártkapu.
Răzvan Burleanu, a FRF elnökének jelenlegi álláspontja szerint a bukaresti sportlétesítmény befogadóképességének 50 százalékát kínálnák fel a szurkolóknak. Bukarest négy Eb-meccsnek ad otthont.
Az első körben a román fociválogatott vb-selejtezőjére engednének be nézőket a Nemzeti Arénába, ekkor a jegyek 30 százalékát értékesítenék. A párharcot március 28-án, 21 óra 45 perctől rendezik, az ellenfél Németország lesz.
Ultimátum helyett pontkényszer, a Sepsi OSK elnöke széthúzást lát az öltözőben
Az öt bajnoki óta nyeretlen Sepsi OSK elnöke, Diószegi László elégedetlen csapata játékával. Leszögezte, a gyenge eredmények miatt a jövőben elkerülhetetlenné válhat az edzőváltás. Szerinte a hátterében öltözői széthúzás állhat.
Corbu teljesítményét méltatja az olasz sportsajtó miután a Fradi legyőzte AC Milant
Marius Corbu kezdőként kapott lehetőséget, a Ferencváros pedig történelmi győzelmet aratott az AC Milan otthonában a labdarúgó Európa Liga alapszakaszának negyedik fordulójában.
Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni
Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.
Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
