A koronavírus-járvány által súlyosan érintett Újpest FC kedden kérte a Diósgyőri VTK hozzájárulását a két csapat pénteki bajnoki mérkőzésének elhalasztásához arra hivatkozva, hogy a megbetegedések és sérülések miatt „a nagy csapatból már csak két vagy három játékos tud felállni a fiatalok mellett”.
A miskolci klub nem járult hozzá a kérelemhez a sűrű program és egy függőben lévő bajnoki halasztása miatt, ráadásul korábban volt már egy Magyar Kupában elhalasztott találkozója is az együttesnek.
A lila-fehérek múlt héten az MTK Budapesttől is a találkozójuk elhalasztását kérték, a kék-fehérek azonban ehhez nem járultak hozzá, majd vasárnap 4–0-ra legyőzték a Szusza Ferenc Stadionban az erősen tartalékos Újpestet. Szerdán közölték, hogy nem áll ki a pénteken 21 órára kiírt miskolci mérkőzésre.
Az Újpest a fertőzés csapaton belüli terjedési ütemét figyelembe véve úgy döntött, nem áll ki a DVTK ellen pénteken. Az Újpest beadta a hivatalos kérelmet a Magyar Labdarúgó Szövetségnek, amely várhatóan 3–0-s gólkülönbséggel a DVTK-nak ítéli a három pontot.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!