Kevesebb mint két hét múlva, április 12-én választanak elnököt a Román Labdarúgó-szövetség élére, a pozícióért hárman szálltak harcba: Burleanu mellett Sorin-Victor Răducanu és Gabriel Barbu Șeitan. Utóbbi kettő jelentkezését azonban visszadobta a benevezéseket elbíráló bizottság, a két jelölt pedig nem élt a fellebbezési lehetőségével.
Az ellenfél nélkül maradt Burleanut 2014 márciusában választották meg az FRF elnökének, akkor Vasile Avram, Gheorghe Chivorchian és Sorin Răducanu volt még jelölt. 2018-ban ismét ő nyerte a választásokat, és könnyen elképzelhető, hogy a harmadik mandátumát kezdheti el hamarosan.
A szövetség idevágó szabályozása szerint egy személy legfeljebb három mandátumon át töltheti be az elnöki tisztséget. „Ez lesz a harmadik ciklusom. Az alapszabályzat szerint ez a maximum, ezt csak a közgyűlés módosíthatja.
– mondta Burleanu egy hónappal ezelőtt, amikor benyújtotta a jelölési iratcsomóját.
Az FRF elnökválasztását április 12-én tartják, a helyszín a Nemzeti Aréna lesz.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!