Pászka Lóránd: „Maradni szeretnék a Fradiban és megküzdeni a kezdőbe kerülésért”

– Amióta a Ferencvároshoz igazoltál, zsinórban harmadszor sikerült bezsebelni a magyar bajnoki címet. Milyen érzések kavarognak benned? Milyen a hangulat az öltözőben?

– Természetesen fantasztikus érzés, azt is mondhatnám, hogy megunhatatlan. Pár évvel ezelőtt nagyon távolinak tűnt, hogy én magyar bajnoknak mondhassam magam, azonban most ott tartunk, hogy ez valóban már a harmadik.

Egy ilyen siker után szenzációs a hangulat az öltözőn belül is, viszont a csapat igyekszik a földön maradni. Nincs még vége az idei szezonnak, kupameccset játszunk a Nyíregyháza ellen, jelenleg erre fókuszálunk és arra törekszünk, hogy sikerrel vegyük az akadályt az elődöntőben.

– Az idei kiírásban mindent egybevetve 12 tétmeccsen léptél pályára, mennyire vagy elégedett a teljesítményeddel?

– Összességében hellyel-közzel elégedett vagyok, viszont azt mindenképp tudni kell rólam, hogy én abszolút maximalista vagyok, így mindig ott van bennem az érzés, hogy ennél többre is képes vagyok és ennél többet kell nyújtanom. A kapott lehetőséggel kevésbé vagyok kibékülve, főleg a tavalyhoz képest. Télen lett volna lehetőségem váltani, viszont úgy éreztem, nekem itt a helyem a Ferencvárosban és szerettem volna megküzdeni a több játékpercért. Nagyon sokat köszönhetek a klubnak, ezért úgy érzem, minden tudásommal segíteni akarom a csapatot és egyáltalán nem bánom, hogy maradtam és a jövőre nézve is ez a tervem. Új edzői stáb érkezett, kevésbé számoltak velem, ezért nekik is bizonyítani akarok.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

– Az előző idényhez képest valóban jelentősen kevesebb tétmeccsen játszottál. Mit gondolsz, mi az oka annak, hogy inkább másoknak szavazott bizalmat a szerb mester?

– Igazából az idei évnek nagyobb kerettel vágtunk neki, ennek köszönhetően pedig elég nagy a konkurencia is. A vezetőedző más játékos mellett tette le a voksát, ezt pedig én elfogadtam és tudom, hogy minél többet kell bizonyítanom, hogy bizalmat szavazzon nekem. Többször is beszélgettünk erről és azt mondta, szakmailag elégedett velem, ez pedig sokat jelent nekem. Minden edzésen azért dolgozok, hogy jobbá váljak.

– Milyen a kapcsolatod a vezetőedzővel, Dejan Sztankoviccsal?

– Most már hosszú ideje, hogy itt van, a kapcsolatunkat pedig teljesen átlagosnak mondanám, nem szoktunk túl sokat beszélgetni, nem annyira kommunikatív a játékosokkal. De nyilván egy kiváló szakember, mindig azon dolgozik az egész stábbal, hogy az összes labdarúgóból kihozza a maximumot, ez pedig láthatóan sikerül is, hiszen megszereztük a bajnoki címet.

– Bő a keret, elég nagy a konkurencia, viszont elsődlegesen Eldar Civic a posztriválisod. Milyen kapcsolatot ápolsz a bosnyák játékossal?

– Természetesen van egy egészséges rivalizálás, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy minden fél a legtöbbet hozza ki magából és folyamatosan a legjobb teljesítményre készteti. Nagyszerű fickó, azonban nem csak vele kell megküzdenem a több játéklehetőségért, hiszen a klub nyáron leigazolta az egykori közönségkedvencet, az ecuadori Cristian Ramírezt, és be kell látni, hogy ő is elém került a sorban. Talán amit picit hiányolok, az az, hogy mindhárman megkapjuk a megfelelő lehetőséget a bizonyításra és az alapján dőljön el, hogy ki mennyi percet tölthet a pályán. Az utóbbi időben egyértelművé vált, hogy kettejükkel próbálja a mester megoldani ezt a pozíciót. Az elmúlt fordulókban kaptam egy új szerepkört, védekező középpályásként szerepeltem, ami igazából nem áll messze tőlem, mivel régen már volt hasonlóban részem. Természetesen ez sem okoz gondot, nekem az a fontos, hogy a klubot segítsem.

– A jelenlegi szerződésed 2026 nyaráig köt a Ferencvároshoz, abból kiindulva, hogy az eredeti posztodon két játékos is előtted áll a sorban, mik a terveid a jövőre nézve?

– Egyértelműen szeretnék maradni és megküzdeni minden játékpercért. Van még a bajnokságból négy forduló, illetve a kupasorozat, ahol ismét lehet majd bizonyítani. Mindenképp szeretném kihozni ez idő alatt magamból és a helyzetből a maximumot, nagyon boldog lennék, ha a végén a Magyar Kupát is megnyernénk. Ezt követően elválik, hogy miképpen alakul a nyár, értelemszerűen attól is nagyon sok függ, hogy a klubnak mik a tervei velem. Az biztos, hogy távozni nem szeretnék, viszont ha azt mondják, hogy kölcsönbe kell mennem, akkor nyitott leszek az ajánlatokra és felmérem a lehetőségeket. Viszont újra hangsúlyozom, nagyon szeretném a Fradit segíteni és küzdeni a kezdőbe kerülésért.

Fotó: Molnár Ádám

– Profi karriered alatt végig Magyarországon játszottál, illetve magyar akadémiákon nevelkedtél. Gondoltál már arra, hogy esetleg hazajössz Romániába és valamelyik székely csapatban játszol?

– Ennek természetesen sosem zárnám ki az esélyét, többször beszéltem már például a Sepsi OSK vezetőségével, érdeklődtek irántam. Egyelőre viszont csak a jelenlegi csapatomra szeretnék koncentrálni és arra, hogy a lehető legjobban teljesítsek és bekerüljek a kezdőcsapatba.

– Harcban vagytok a kupában is, az elődöntőben a Nyíregyházi Spartacus FC lesz az ellenfeletek. A keretben ott van Fejér Béla, jó eséllyel ő őrzi majd a kaput, szoktál beszélni vele? Tartjátok a kapcsolatot?

– Nagyon jól ismerem Bélát, hiszen mindketten Székelyföldön kezdtünk, csapattársak voltunk Kézdivásárhelyen. Nagyon jó barátom, természetesen beszéltünk is a mérkőzés előtt és izgatottan várom a találkozót. Úgy tudom ő fog majd védeni ellenünk, innen is szeretnék sok sikert kívánni neki és az egész csapatnak, valamint szívből gratulálok a bajnoki címhez, ugyanis szenzációs menetelést mutattak be a másodosztályban és utcahosszal nyerik meg az NB2-őt, amit meg is érdemelnek.

– A 2021–2022-es idényben összejött már a duplázás, akkor meglett a bajnoki cím és a kupa is. Ezúttal mennyi esélyt látsz arra, hogy idén is két trófeával zárjátok a szezont?

– Az egy fantasztikus év volt, az volt az első szezonom itt a klubnál, és kezdésből két trófeát bezsebeltünk. Természetesen az a fő célunk, hogy itt is a döntőig meneteljünk és a végén megnyerjük az egész sorozatot. Tisztában vagyunk vele, hogy nem szabad félvállról venni a meccset, hiszen a Nyíregyháza idén nagyon erős szintet képvisel. Érdekesség, hogy akkor is az elődöntőben éppen egy másodosztályú csapattal küzdöttünk, akkor a Győri ETO volt az ellenfél. Bízom benne, hogy a történelem megismétli önmagát és ismét felérünk a csúcsra és duplázunk.

– Milyen gyakran szoktál hazajárni Kézdiszentkeresztre? Hogyan fogadnak az emberek?

– Sajnos elég ritkán jön össze, ugyanis nagyon sűrű a menetrendünk. Őszintén örülök, ha évente kétszer sikerül, hogy meglátogassam a családom otthon. Szerencsére ők szoktak kijönni hozzám, ha minden jól megy, most is jönnek május elején. Autóval nagyon sok időbe kerül megtenni ezt a távot, azonban arról szóltak a hírek, hogy hamarosan lesz Brassó–Budapest repülőjárat, ami megkönnyítheti a jövőben a közlekedést.