A hónap elején látott napvilágot a hír, miszerint a Ferencváros érdeklődik a román bajnoki ezüstérmes bukaresti csapat támadója iránt, az akkori információk szerint a két klub az átigazolási összegről tárgyalt.
Az egyik vezető bukaresti sportportál, a Prosport úgy tudja, hogy a Ferencváros hajlandó lett volna kifizetni az FCSB tulajdonosa, Gigi Becali által követelt 3 millió eurós összeget Tănaséért cserébe. Csakhogy a játékos idényenként több mint 700 ezer eurós fizetést kért a Ferencvárostól (havonta nagyjából 60 ezer eurót), erről viszont a budapesti klub hallani sem akart, így lemondott a szerződtetéséről.
A portál információi szerint Tănase egyébként is évi 700 ezer eurót kereshetett volna a magyar bajnoknál a teljesítménybónuszokkal együtt, amelyet a Ferencváros meggyőződése szerint a labdarúgó megkapott volna, amennyiben sikeresek lesznek a magyar bajnokságban és bejutnak valamelyik európai kupasorozat csoportkörébe.
Az átigazolás meghiúsulásával a 27 éves Florin Tănase – aki 2016 óta szerepel a bukarestieknél és még nem játszott külföldi csapatban – nagy valószínűséggel az FCSB mezében kezdi meg az új szezont.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!